(…) MN: A kormány erőteljesen küzd a holokausztemlékezettel. Nyilvánvalóan fontosnak tartják, hogy minden intézményes módon fenntartsák az emlékét, de úgy, hogy minél kevésbé vetődjön fel közben a magyar felelősség kérdése honfitársaink százezreinek halálba küldésében.
GYP: Kádár Gábor és Vági Zoltán új könyvének elolvasása, amely Endre László és Adolf Eichmann példás együttműködéséről szól a példátlanul gyors és hatékony magyarországi deportálás megszervezésében, azzal a szörnyű tanulsággal jár, hogy Baky és Endre forrásokkal igazolhatóan maguk győzték meg Eichmannt, hogy menni fog ennek a 400 ezer embernek az elszállítása a normandiai partraszállással részben párhuzamosan. Eichmann-nak eredetileg eszébe sem jutott eny-nyit követelni. Ha a magyar közigazgatás ’44 nyarán nem is ellenállásba kezd, csak tompa közönyt mutat, szignifikánsan többen élték volna túl. Vagyis – újfent – nem a mítoszi fátum sújtott le a “jogképességét elveszítő” Magyarországra, és ragadta el ezeket a magyar embereket. A Fidesz természetesen nem antiszemita, mégis felettébb káros Orbán Viktornak az a meggondolatlan szokása, hogy az itt élő zsidó kisebbséget megvédő többségről beszél. A Fidesz csak homogén közegeket tud elképzelni. Amúgy a székelyekről is ugyanígy gondolkodik. Erdély is az autentikus magyarság emberanyagbéli és területi raktára számukra. Nem hiszik el, hogy az embereknek nem egy identitásuk van, hanem sok, amelyek bonyolult hálózatokat alkotnak. Azt hiszik, ez valami lila liberális mánia vagy elvont tudományos bohóckodás. Nem arról van szó, hogy valamilyen pesti értelmiségi kultúrfölény magasából műveletlennek minősíteném őket, nagyon szeretném elkerülni ennek a fölényeskedő beszédmódnak a látszatát is. Ellenkezőleg: tudják, mit csinálnak. A hatalom számára a kiismerhető, kezelhető, homogén közegek kedvesek. Érdekes figyelni, hogy leginkább Köves Slomo közösségéhez vonzódnak, az ortodoxiát, a hászidizmust el tudják tenni. Nem kell elhelyezni a chábádnyikokat a magyar zsidó történelemben sem, homogén közegként kezelhetők. Ez Orbánnak tetszik, és őszintén mondja, persze, jellegzetes paternalista önimádatával, hogy ő majd személyesen fogja megvédeni őket, nem enged hozzájuk nyúlni. A többiek esete túl bonyolult, az ilyen identitások nehezen kezelhetők, nem állnak kézre. (…)
tovább: MagyarNarancs
” (…) Azt akartam tudni, hogy milyen az élet az utcán és miért van olyan sok hajléktalan Budapesten. Azóta sok olyan barátom és ismerősöm van, akik életük folyamán éltek az utcán, akik a hajléktalan-szállókban dolgoznak vagy akik segítik az embereket ebben a helyzetben. Találkoztam egy nyugdíjas asszonnyal, aki a hollandiai magyar nagykövetségen illetve tolmácsként is dolgozott, három nyelven beszél folyékonyan és most annyi a nyugdíja amiből nem tud fizetni egy rendes albérletet. Találkoztam emberekkel, akik éveket töltöttek a MÁV szolgálatában vagy más intézményekben, és akik a leépítések következtében elveszítették a munkájukat és most a közmunka program keretében nem tudnak annyit keresni hogy normálisan megéljenek. Találkoztam egy anyával, akinek két gyereke van, két munkát is kellett vállalnia egy időben, hogy el tudja tartani őket, de még így is alig tudtak megélni, a gyerekeit pedig szinte sose látta. Egyszer lelkileg összeomlott és a szociális rendszer ebben a helyzetben nem tudott elégséges segítséget adni neki, egyből az utcára került, a gyerekeit pedig elvették tőle. Ezek a személyes történetek mutatják meg, hogy a hajléktalanság és a szegénység nincs messze tőlünk, az nem egy másfajta ember aki az utcán lakik. (…)”
MMA countdown – Free Artists welcomes the resigned MMA-members!
TRANSZPARENCIÁT!