A megszűnés szélére kerülhet a József Attila Kör

Közlemény és sajtótájékoztató

A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) több évtizede végzi érdekképviseleti tevékenységét a kortárs fiatal irodalom területén. A folyamatosan csökkenő működési támogatások és a finanszírozási környezet okozta problémák miatt mára a működésképtelenség szélére sodródott, s ezzel veszélybe került a fennmaradása.

nagy_jak-700x311

A szervezet a többi reprezentatívnak tekintett írószervezet közül évek óta a legalacsonyabb minisztériumi támogatást kapja. Ráadásul az éves támogatások rendre ősszel érkeztek meg, így komoly nehézségeket okozott a mindennapi finanszírozási háttér bizonytalansága. A JAK 2014-ben 1.700.000 Ft, 2015-ben 1.000.000 Ft, 2016-ban pedig mindössze 760.000 Ft működési támogatásban részesült az állami költségvetésből. Ez az összeg a szervezet minimális működési kiadásainak alig 10%-t fedezi.

Tisztában vagyunk azzal, hogy egy civil művészeti szervezet fenntartása nem állami feladat. Az egyesületeknek a jogszabály szerint a működési költségeket a tagdíjakból kellene finanszíroznia. Ahhoz, hogy a JAK minimális működése tagdíjakból biztosítva legyen, minden egyesületi tagtól legkevesebb évi 40.000 Ft tagdíj befizetésére volna szükség. Egy olyan közhasznú egyesület esetében, amely reprezentatív szakmai szervezetként az állam jóváhagyásával a legfiatalabb művészek támogatására kötelezte el magát, ilyen magas tagdíj meghatározása és beszedése nem lehetséges. Fiatal tagjaink a művészi pályakezdés nehézségei mellett ilyen terhet nem tudnak vállalni.

A helyzet megoldása érdekében többször is kérelemmel fordultunk a felelős minisztériumhoz az írószervezetek működési támogatása vagy a pályázati rendszer átalakítása miatt. Idén külön azonnali támogatást kérelmeztünk a szervezet fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében. Kéréseink mindezidáig érdemi válasz nélkül maradtak.

A JAK két és fél évtizede eltökélte, a legfontosabb feladata lesz a fiatal alkotók menedzselése, pályakezdésük segítése, a pályájuk elején járó szerzők munkájának támogatása, számukra bemutatkozási, publikálási lehetőségek teremtése hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az egyesület vállalkozott továbbá a kortárs irodalom helyzetének, eredményeinek vizsgálatára és kutatására, a kortárs magyar irodalom külföldi megismertetésének elősegítésére, a magyar és a világirodalom párbeszédének fejlesztésére. Tagjaink valamennyien professzionális szakemberek a magyar nyelvterület egészéről, elismert alkotók és számos rangos szakmai díj tulajdonosai.

Az elmúlt évtizedek folyamatos munkája most megszakadhat. A JAK életében felmerülő súlyos probléma szorosan összefügg azzal a sajnálatos tendenciával, hogy a kortárs irodalom az állami támogatások terén a többi művészeti ághoz képest is rendkívüli mértékben alulfinanszírozott, s ezzel gyakorlatilag a folyóiratok révén is élő szakmai műhelyek, fontos szellemi központok lehetetlenülnek el.

Természetesen továbbra is próbáljuk megtalálni a megoldást, új pályázati forrásokat keresünk, és más szervezetekhez hasonlóan támogatásokat igyekszünk bevonni. Ennek eredményeiről később vagy csak megkésve tudunk majd beszámolni.

A szervezet helyzetéről a JAK sajtótájékoztatót tart 2016. június 7-én, kedden délután 15:00 órától a Kossuth Klubban.

2016. június 1.

forrás: JAK

Posted in HU | Tagged , , | Comments Off on A megszűnés szélére kerülhet a József Attila Kör

Az AICA, a FESZ, a JAK és a Szépírók Társasága közös nyilatkozata a Nemzeti Kulturális Alap új kollégiumainak delegálási folyamatáról

Az AICA Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a József Attila Kör és a Szépírók Társasága közös nyilatkozata a Nemzeti Kulturális Alap új kollégiumainak delegálási folyamatáról

MMAlogoF_1_haromsoros

A Nemzeti Kulturális Alap több mint 20 éven keresztül az autonóm szakmai döntéseken alapuló kultúratámogatás legfontosabb intézménye volt. Szakmai kollégiumokra épülő működésével hozzájárult a magyar kultúra sokszínűségének fenntartásához. A kormány 2015 végén egy olyan törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely radikálisan csökkentette a szakmai szervezetek beleszólását az NKA pályázatok elbírálásába: előírta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia delegáltjai kell, hogy kitegyék a kurátorok egyharmadát, további egyharmadot a minisztérium és egyharmadot a szakmai szervezetek jelölhetnek. Ez a módosítás az NKA szakmai autonómiáját, ideológiai semlegességét, demokratikus működését radikálisan korlátozza. A módosítási javaslat ellen tavaly novemberben tizennyolc szervezet tiltakozott az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, levelükben az MMA térnyerésén túl azt is kifogásolták, hogy ezt a súlyos változtatást semmiféle egyeztetés nem előzte meg a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. Hoppál Péter államtitkár válaszlevelében azt ígérte, hogy konzultációra fogja hívni az aláíró civil szervezeteket, amire azóta sem került sor, a törvénymódosítást viszont 2015 decemberében megszavazta a parlament. Az NKA autonómiájával kapcsolatban további aggodalomra ad okot az az elképzelés, hogy az eddig önállóan működő Igazgatóságát beolvasztanák az Emberi Erőforrások Minisztériumába.

2016 januárjában az AICA Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a József Attila Kör és a Szépírók Társasága is meghívást kapott, hogy vegyen részt a szakmai szervezetek egyikeként az NKA új kollégiumainak delegálási eljárásában. Mivel azonban úgy látjuk, hogy az NKA módosított delegálási rendszere erősen korlátozza az Alap szakmai függetlenségét és ideológiai semlegességét, és félő, hogy a szakmai szervezetek által delegált kurátorok statisztaszerepbe kényszerülnek, úgy döntöttünk, hogy nem veszünk részt a delegálásban. Döntésünkről tájékoztattuk a delegálásban részt vevő többi szervezetet.

Ezzel párhuzamosan az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg az NKA státusával és működésével kapcsolatban:

1. Az NKA kollégiumaiban legyenek 2/3-os többségben az önálló, jól dokumentálható tevékenységet végző szakmai szervezetek által jelölt kurátorok;
2. Az MMA csak a szakmai szervezetek egyikeként, velük azonos jogokkal, privilégiumok nélkül vegyen részt a delegálási folyamatban;
3. A kollégiumok támogatási arányainak és más pályázatok forrásainak felosztása az MMA elnökének jóváhagyásától függetlenül történjen;
4. Az NKA Igazgatósága maradjon önálló intézmény.

Meggyőződésünk, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülése jelentené a minimális garanciát arra, hogy az NKA továbbra is a kulturális sokszínűség fenntartását szolgálja és kiegyensúlyozott, szakmai alapokon nyugvó intézményként működjön.

Budapest, 2016. február 4.

az AICA elnöksége
Kovács Zita, Lengyel Anna, Nagy Zoltán társelnökök, Független Előadó-művészeti Szövetség
Gaborják Ádám elnök, József Attila Kör
Gács Anna elnök, Szépírók Társasága

forrás: JózsefAttilaKör

Posted in HU | Tagged , , , | Comments Off on Az AICA, a FESZ, a JAK és a Szépírók Társasága közös nyilatkozata a Nemzeti Kulturális Alap új kollégiumainak delegálási folyamatáról

Az OTÉ követelései

Azonnali, a napi működést lehetővé tevő, kármentő beavatkozások

  • Gyermekek terheinek csökkentése
    • a heti 5 testnevelés helyett heti 3 – a délutáni tömegsport minőségi és vonzó, mindenki számára elérhető lehetőségének megteremtése
    • kötelező erkölcs- és hittan megszűntetése, életvitel, hon- és népismereti tantárgyak integrált oktatása
    • kötelező 16.00-ig benntartózkodás megszüntetése
    • lehetőséget az egyéni élethelyzetekhez igazodó, a gyermek érdekeit figyelembevevő, rugalmas óvodai benntartózkodásra
  • Pedagógusi munkateher csökkentése
    • a közoktatási törvény szerinti kötelező óraszám beállítása, helyettesítés, többletmunka kifizetése, a NOKS státuszok visszaállítása, a státuszok számának helyi feladatokra optimalizálása.

hivatlanul_logo2-023web2

  • Az iskolák biztonságos működtetését biztosító azonnali költségvetési átcsoportosítás.
  • Az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiájának helyreállítása.
  • A pedagógus-előmeneteli rendszer, a minősítés, és a tanfelügyelet jelenlegi formájának azonnali felfüggesztése, és a modern, korszerű rendszerek kidolgozásáig az intézményekben eddig működő belső intézményi önértékelési rendszer visszaállítása.
  • A tankötelezettség korhatárának visszaemelése 18 évre.
  • Minden, a nem felmenő-rendszerben bevezetett intézkedés azonnali visszavonása, az eredeti feltételrendszer visszaállítása (szakképzés-érettségi, kéttannyelvű-érettségi, stb.).
  • A szakszolgálatok eredeti kapacitásának helyreállítása.
  • A szakközépiskolák közismereti óraszámcsökkenéssel járó átalakításának leállítása.
  • Érdemi, rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas fórumok létrehozása és működtetése, az NPK megszüntetése.

Széleskörű párbeszéd és társadalmi, szakmai egyeztetést követően a rendszer struktúráját érintő változtatások

  1. Átlátható, kiszámítható és stabil normatív oktatásfinanszírozást! Az oktatásra fordított GDP hányad felemelése 3 év alatt a 2003-as szintre (5,7%)
  2. Önálló Oktatási Minisztériumot! Az önkormányzati rendszer átalakítása, járási önkormányzatok kialakítása, az iskolák ezek fenntartásába adása, a KLIK megszüntetése.
  3. 9 évfolyamos egységes általános iskola, korábbi kilépési pontok nélkül A szakképzés csak ez után lehetséges, kiemelt hangsúllyal az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésen. A szakképzés szabályozását úgy kell megváltoztatni, hogy az az oktatás a tanulók hosszú távú érdekeit szolgája a gazdasági szereplők rövidtávú érdekei helyett. Egy az egész életen át tartó tanulás lehetőségét biztosító, kidolgozott, gazdag  választási lehetőségekkel rendelkező, mindenki számára elérhető felnőttképzési rendszer kialakítása.
  4. A tartalmi szabályozás gyökeres átalakítása: az életkori sajátosságokat szem előtt tartó Óvodai Nevelési Program, valóban csak alaptantervi feladatokat ellátó NAT, nem kötelező, és bőségesen alternatívákat, mintákat nyújtó kerettantervi rendszer, az iskolák által a nem merev korlátok között szabadon formálható, az intézmények szakmai autonómiáját nem korlátozó helyi tantervek. Liberalizált tantervek mellett rögzített tanulási minimumkövetelményekkel történő szabályozást!
  5. Az oktatásra kapott EU támogatás felhasználásának áttervezése az oktatás modernizációjának érdekében, korrupciómentesen, nem a központi bürokratikus feladatok előtérbe állításával.
  6. A pedagógusminősítés, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a belső értékelés és a pedagógus előmenetel jelenlegi rendszereinek megszüntetése, egy új, intézményi önértékelést középpontba állító, az intézményekre, a szervezetekre koncentráló, alapvetően fejlesztő funkcióval bíró, professzionális értékelő szervezet támogatásával zajló értékelési szisztéma kialakítása.
  7. Szabad tankönyvválasztást és piackonform állami minőségbiztosítást! Általában: a piaci körülmények között minden másnál eredményesebben működni képes tevékenységi területeken a piaci viszonyok helyreállítása.
  8. Az esélyegyenlőtlenség a magyar oktatási rendszer legsúlyosabb problémája. Megoldása társadalmi szemléletváltást és komoly erőfeszítéseket igényel. Azonnal kezdődjenek el az esélyegyenlőtlenségek hathatós csökkentését eredményező gyökeresen új oktatáspolitika kidolgozásának szakmai és széles társadalmi együttműködésben zajló munkálatai.
    A pedagógusképzésben kiemelt hangsúlyt az inkluzív nevelési kompetenciákra.

Az állásfoglalás szövege oszthatóan innen letölthető.

Posted in HU | Tagged , , | Comments Off on Az OTÉ követelései

Elérkezett az utolsó óra – OTÉ-nyilatkozat

Az Országos Tantestületi Értekezlet – pedagógusok, nevelők, nevelést-oktatást segítők, diákok és szülők közös értekezlete – első gyűlése után az alábbi nyilatkozatot teszi.

Követeljük a kormányzattól az érintettek valódi és érdemi bevonásával az oktatás rendszerszintű problémáinak megoldását! Azonnali intézkedéseket követelünk az oktatás állapotának normalizálására! Támogatjuk a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, a Teleki Blanka Gimnázium 16 pontját.

Illegitimnek tekintjük a Balog Zoltán által létrehozott Köznevelési Kerekasztalt, amely nem képviseli az érintetteket. A kormány ne önmagával tárgyaljon, hanem a valódi érintettekkel! Követeljük a közoktatás átfogó átalakítását, széleskörű egyeztetést a gyakorló pedagógusok és nevelésben részt vevők érdekvédelmi és szakmai szervezeteivel, szülőkkel és diákokkal! Nem hagyjuk, hogy látszatmegoldásokkal, közérzetjavító álintézkedésekkel hallgattassák el a tiltakozók hangját!

Balog Zoltán felhívására a KLIK cinikus módon február 3-ára, a miskolci tiltakozás időpontjára hívott össze köznevelési fórumokat a tankerületekben. Kérjük a pedagógusokat és támogatóikat, hogy február 3-án ne a tankerületi értekezleten, hanem a miskolci demonstráción vegyenek részt! Felhívjuk a pedagógusokat, akik nem tudnak eljutni Miskolcra, hogy a köznevelési fórumokon adjanak hangot a tiltakozók követeléseinek!

Követeléseink támogatása érdekében február 10-ére országos demonstrációra hívjuk fel az oktatásban, nevelésben érintetteket, és mindenkit, akinek fontos az oktatás jövője!
A tüntetéseket koordináló felület címe:
https://www.facebook.com/utolsoora/

Elérkezett az utolsó óra! A tiltakozásokat folytatjuk, és nem hátrálunk, míg a kormányzat nem kínál a valódi érintetteknek kielégítő megoldást!

Budapest, 2016. január 30.

Az első Országos Tantestületi Értekezlet résztvevői

Posted in HU, szolidaritás | Tagged , | Comments Off on Elérkezett az utolsó óra – OTÉ-nyilatkozat

Nyilatkozat – Magyar Filmművészek Szövetségének Elnöksége

A Magyar Filmművészek Szövetsége a leghatározottabban tiltakozik a kormány azon terve ellen, hogy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet jogutód nélkül megszüntesse.

20150915tarr-bela1

Az archívum megszüntetésével bizonytalanná válik a páratlan értékű nemzeti filmvagyon sorsa, a közgyűjtemény, a könyvtár és a mozgóképtudományi kutatóbázis jövője.
A magyar filmkultúra egységes, és mint ilyen, a nemzet kultúrájának része és öröksége.
A filmarchívumok és filmintézetek a világ minden civilizált országában a nemzeti filmkincs őrzői, gyarapítói, a filmkultúra, filmtudomány és filmemlékezet középponti intézményei.
Ezek sorába tartozik a MANDA, amelynek jogelődjét 1951-ben alapították (Magyar Filmtudumányi Intézet és Film Archívum), majd hozzá 2011-ben digitális részt csatoltak, de még így, ebben az átalakított struktúrájában is jelenleg ez az egyetlen országos filmgyűjtemény és szakkönyvtár, amely gyűjti, gondozza, felújítja és hozzáférhetővé teszi a nemzeti filmkincset, a rendszerváltozásig készült magyar filmek jogtulajdonosaként ellátja a televíziókat, filmfesztiválokat, nemzetközi vetítéssorozatokat.
Mi, magyar filmalkotók, akik ezeket az értékeket évtizedek munkájával hoztuk létre, felszólítjuk a döntéshozókat, hogy ne számolják fel, ne kótyavetyéljék el a magyar mozgóképkultúra és filmemlékezet e nélkülözhetetlen intézményét, a magyar film barátait pedig, hogy csatlakozzanak hozzánk, és tiltakozzanak az újabb kultúrarombolás ellen.

Magyar Filmművészek Szövetségének Elnöksége

Tarr Béla
elnök

forrás: Filmszövetség

Posted in HU, tiltakozások | Tagged , , , | Comments Off on Nyilatkozat – Magyar Filmművészek Szövetségének Elnöksége

Az FKSE állásfoglalása

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület álláspontja a Nemzeti Kulturális
Alapról szóló, 1993. évi, XXIII. törvény módosításával kapcsolatban.

szabad_muveszek_mma_nka_transzparens_2015_nov_5

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület feladata tagjainak
érdekképviselete a mindenkori magyarországi és nemzetközi kulturális
intézményrendszer viszonylatában: a fiatal művészek munkafeltételeinek
javítása, bemutatkozásának és szakmai fejlődésének elősegítése.

Ebben a feladatkörében a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület – ahogy
azt már 2012. 12. 18-án is artikulálta a nyilvánosság felé – szakmailag
indokolatlannak, átgondolatlannak, és a kulturális közéletre károsnak
tartja a Magyar Művészeti Akadémia aránytalan térnyerését a kultúra
támogatási rendszerében.

Álláspontunk szerint a hazai viszonyok sajátosságai alapján kiemelten
fontos a kultúra, ezen belül a képzőművészet állami támogatása, az NKA-t
érintő törvénymódosítás azonban olyan helyzetet eredményez, amelyben a
közpénzek újraelosztásának mikéntjét elfogadhatatlannak és aránytalannak
tartjuk.

A 2016. január 1-jén hatályba lépett, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló
1993. évi, XXIII. törvény módosítása szerint a kollégiumi tagok egyharmadát
a Magyar Művészeti Akadémia delegálja, amíg a többi szakmai szervezetnek
együttvéve van meg ugyanezen jogosultsága.

Mindemellett az MMA elnöke további beleszólási jogokat élvez az Alap
működésébe:

*Az NKA művészeti főtematikájú kollégiumainak támogatási arányait illető
döntésben az MMA elnökének egyetértési joga van. (9. § 3. bekezdés).Az a
döntési folyamat, amely a művészeti kollégiumok és az egyedi és meghívásos
pályázatok közötti kultúrára fordítható pénzek elosztási arányait határozza
meg, szintén az MMA elnökének egyetértésével történik. (9. § 3. bekezdés).A
törvénymódosítás értelmében az NKA Bizottság az MMA elnök (és a miniszter)
által jóváhagyott éves munkaterv alapján dolgozik. (2.§ 2.bekezdés)Továbbá
az MMA elnökének egyetértésével nevezik ki a kuratóriumok vezetőit (2.§
3.bekezdés), akik a páros számú kuratóriumban szavazategyenlőség esetén
döntéshozó helyzetbe kerülnek.*

Fent leírtak tekintetbe vételével az FKSE vezetősége úgy döntött, hogy a
hatályba lépett törvénymódosítás fennálltáig nem pályázik a Nemzeti
Kulturális Alaphoz.

Ez az elhatározás összefüggésben áll azzal a koncepciónkkal is, melynek
értelmében hosszú távon igyekszünk szervezetünket új alapokra helyezni, az
Egyesület fennállása óta megörökölt hagyományokat újragondolni és
korszerűsíteni az FKSE intézményét.

2016.01.18-án a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kézhez kapta a MAOE
(Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) meghívóját a kuratóriumi tagok
delegálását megvitató találkozóra. A levélben az áll, hogy az FKSE
képviselője delegáltat jelölhet a Képzőművészeti Kollégium kuratóriumának
szakmai szervezeteket képviselő egyharmadára, valamint javaslatot tehet a
miniszter által felkért kuratóriumi tagokra is.

A válaszlevélben a megjelenési szándékon kívül az FKSE-nek nyilatkoznia
kellett arról, hogy miniszteri felkérés esetén elvállalja-e a
Képzőművészeti Kollégium kuratóriumi tagságát.

Egyesületünk úgy döntött, hogy nem vállalja a kuratóriumi tagságot, ezáltal
nem is jelöli magát a kollégiumba. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a
rendszerbe kódolt erőfölény ellenére is konkrét javaslatokon keresztül,
szakmai szempontokat érvényesítsünk a delegálási folyamatban.
Tehát annak ellenére, hogy Egyesületként nem kívánunk részt venni az NKA új
kollégiumi rendszerében, a hazai kortárs művészeti színtér egészére való
tekintettel, független kuratóriumi tagokat javaslunk, hogy megkíséreljük
biztosítani az általunk relevánsnak tartott nézőpontok képviseletét a
bizottságban.
Döntésünk hátterében egyfelől a rendszer működése iránti aggályunk és a
szakmai érdekérvényesítésre való kötelezettségvállalásunk, valamint a többi
intézménnyel, szervezettel való szolidaritásunk áll. Ugyanis számos, a
kultúra területén felelős és szakmailag kimagasló munkát végző intézmény és
szervezet továbbra is kizárólag az NKA pályázati rendszerén keresztül lesz
képes programjait megvalósítani, azaz szakmai működését fenntartani.

Az FKSE vezetősége:
Básthy Ágnes, Don Tamás, Erlich Gábor, Gadó Flóra, Heszky András,
Kozma 
Eszter, Kútvölgyi-Szabó Áron, Mucsi Emese,
Pálinkás Bence György, Simon

Zsuzsanna, Tulisz Hajnalka

Budapest, 2016. január 24.

Posted in HU, tiltakozások | Tagged , , | Comments Off on Az FKSE állásfoglalása

A budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanári karának tiltakozása

 

    1. Valódi reformokat követelünk a gyakorló pedagógusok szakmai szervezeteivel történő egyeztetéssel, továbbá követeljük a reformok feltételeinek előzetes megteremtését, és felmenő rendszerű bevezetését!
    2. Követeljük a diákok és a tanárok óraszámának csökkentését!
    3. Követeljük a NAT tantárgyi követelményeinek a 21. századra való adaptálását, a lexikális ismeretanyag csökkentését, a diákok szabad idejének és gyermekkorának visszaadását!
    4. Követeljük a hátrányos helyzetű diákok állami forrásból való rendszeres ösztöndíjazását az egyenlő esélyek megteremtése és a társadalmi mobilitás érdekében!
    5. Követeljük az IKT korszerűsítését minden oktatási intézményben!
    6. Követeljük a tankönyvválasztás szabadságát!
    7. Követeljük a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítását!
    8. Követeljük az oktatás finanszírozásának európai átlaghoz való igazítását!
    9. Követeljük az iskolák gazdasági önállóságának és az intézményvezetők igazgatói jogköreinek visszaállítását, a KLIK megszüntetését!
    10. Mind a tanulás, mind a tanítás alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. Követeljük a pedagógus-életpályamodell és -minősítés, valamint a tanfelügyeleti ellenőrzés átalakítását, immáron a valóságos oktatási feltételek figyelembevételével.
    11. Követeljük a személyiségi jogok tiszteletben tartását, és a felügyelettel kapcsolatos dokumentumoknak az OH informatikai felületén való rögzítésének leállítását!
    12. Követeljük a pedagógus bértábla minimálbér-követésének visszaállítását, a tanári fizetéseknek az értelmiségi léthez szükséges szintre emelését.
    13. Követeljük a tanárellenes, 40-60%-os fizetésemelésekről szóló, a közvéleményt félrevezető bejelentések leállítását. A több évtizede pályán lévő kollégák bére néhány ezer forinttal, vagy egyáltalán nem növekedett a pályamodell bevezetése óta.
    14. Követeljük a túlmunka díjazásának visszaállítását!
    15. Követeljük az oktatás teljes dolgozói körének a bérrendezését : a pedagógusok munkáját segítő iskolatitkároknak, rendszergazdáknak, az iskolák működését biztosító karbantartóknak, takarítóknak.
    16. Követeljük, hogy az elvont NOKS-státuszokat (szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gazdasági ügyintéző) állítsák vissza!

tovább: Teleki Blanka Gimnázium honlapja

 

Posted in hírek, HU, tiltakozások | Tagged , , | Comments Off on A budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanári karának tiltakozása