Nyilatkozat Magyarország kulturális sokszínűségéről

Kisebbségkutatással foglalkozó szakemberekként aggodalommal követjük, hogy az utóbbi hónapokban felerősödött a kisebbségi csoportokat megbélyegző, az ország kulturális sokszínűségét tagadó politikai beszédmód. Ezzel ellentétben mi azt állítjuk, hogy a kulturális sokszínűség Magyarországon tény.

Magyarország népességének közel tíz százalékát etnikai és kulturális kisebbségek alkotják. Magyarország Közép-Európa része, amely régiót semmi sem jellemez jobban, mint a jól szervezett, kulturális identitásukhoz ragaszkodó kisebbségek jelenléte. Történeti perspektívából még nyilvánvalóbb tény, hiszen a közép-európaiak, közöttük a magyarok identitásában fontos szerepet játszanak közvetlen felmenőik sokfélesége, amit az emberek és államhatárok vándorlása és az azt követő változó lojalitások csak még jobban színesítettek.

A kulturális sokszínűség ezen felül érték, amely állami védelemben részesül, nem csak a Magyarországon jelenleg hatályos nemzetiségi törvény, hanem több, különböző nemzetközi szerződés alapján is. Aki ezt tagadja, az a kisebbségi közösségek elismerését, a kisebbségi közösségekhez tartozó és azok fontosságának tudatában élő embereknek a politikai közösséghez való tartozását vonja kétségbe. Így, ha Magyarországon felerősödnek az etnocentrikus, idegengyűlölő, az ország kulturális homogenitását hangoztató diskurzusok, az minden bizonnyal nem csak az ország Európán belüli hírét rontja, a hazai nemzetiségi csoportokat veszélyezteteti, hanem a kisebbségi magyarok környező országokon belüli megítélésére, intézményes életesélyeire is negatív módon hathat.

Mindezek alapján az MTA TK Kisebbségkutató Intézete szakmai párbeszédet kezdeményez, amelynek honlapunkon fórumot kívánunk teremteni annak megvitatására, hogy milyen mértékben és milyen formában van jelen a multikulturalitás elmélete és gyakorlata a magyar társadalomban. Ehhez várjuk minden felelősségteljesen gondolkodó ember hozzászólását.

Budapest, 2015. május 27.

MTA TK Kisebbségkutató Intézet

kisebbsegkutato@tk.mta.hu

Posted in HU | Tagged , | Comments Off on Nyilatkozat Magyarország kulturális sokszínűségéről

Elszalasztott lehetőség az emberségre – Ismét a Fővárosi Közgyűlésben tiltakozott az AVM

Az előterjesztés vitájában Tarlós István azt nyilatkozta, hogy az AVM-nek nincsenek javaslatai a probléma megoldására. A valóság ezzel szemben az, hogy számtalan alkalommal a döntéshozók figyelmébe ajánlottuk a javaslatainkat a lakhatáshoz való jog biztosítása, illetve a lakhatás biztonságának megerősítése érdekében. A AVM aktivistái ezekben a hetekben is kerületről kerületre járnak, hogy a helyi döntéshozókkal egyeztessenek a hajléktalanság és a lakásszegénység csökkentését szolgáló javaslatainkról. Az elsőként lakhatást megközelítés úttörőjeként Kőbányán az AVM kezdeményezésére indult el a kunyhóból lakásba program, és hasonló program veszi kezdetét Kispesten is. A főpolgármester ezúttal is meghallgathatta volna a javaslatainkat, ha nem rekeszti ki az AVM szószólóját a vitából. Egyik kiemelt javaslatunk – a szociális bérlakás-hálózat bővítése – azonban Csárdi Antal LMP-s képviselő jóvoltából így is előkerült a vitában, Tarlós István azonban ismét elzárkózott attól, hogy végiggondolja a tömegszállásokon túlmutató, érdemi javaslatokat.

blog_26.jpg

A Város Mindenkié csoport folytatja a munkáját a hajléktalanság csökkentéséhez és a lakhatáshoz való jog érvényre juttatásához szükséges társadalompolitikai reformokért, valamint a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséért.

tovább: AVM

Posted in akciók, HU | Tagged , , | Comments Off on Elszalasztott lehetőség az emberségre – Ismét a Fővárosi Közgyűlésben tiltakozott az AVM

Máskor, máshol, remélem…

KissPál Szabolcs
dokumentum hangjátéka kulturális intézmények és művészek levelezéséből

Első sugárzás (beszélgetéssel), 2015. május 21-én, a Klubrádióban


Az OFF-Biennále Budapest keretében, az Amikor a művész(et) beszél / When Art(ist) Speaks programsorozat keretében: KissPál Szabolcs: Máskor, máshol remélem…

Kurátorok: Lázár Eszter és Nagy Edina

Az aktuális kultúrpolitikai helyzettel és az arra adott reakciókkal foglalkozó, kritikus hangvételű darab alkalmat ad számos kérdés felvetésére és azok közös megvitatására. A beszélgetés nyilvános, Mindenkit szeretettel várunk.

Sugárzások időpontjai:

Klubrádió, FM 92,9, május 21., 21 óra (http://myonlineradio.hu/klubradio)
Civil rádió, FM 98, május 25., 20 óra (http://www.popularis.hu/radio/civil/)

Máskor, máshol, remélem…
Koncepció, válogatás:
KissPál Szabolcs
Közreműködők:
Vajdai Vilmos és a TÁP Színház színészei,
Ásmány Zoli, Benedek Albert, Csányi Dávid, Hajmási Dávid, Hajmási Péter, Hegedűs Barbara, Laboda Kornél, Piti Emőke, Szabó Znajka, Szenteczki Zita, Varga Bianka, valamint
Duró Gábor, Kiss-Pál Anna, Nagy Gergely, Őri Eszter

Köszönet:
Balázs Anna, Erlich Gábor, Flohr Zsuzsi, Gottfried Juli, Horváth Judit, Nagy Helga, Nemes Csaba, Pataki Gábor, Tarr Hajnalka, Váradi Júlia továbbá mindazok, akik a levelezéseiket felajánlották, illetve rendelkezésre bocsájtották

KissPál Szabolcs poétikus címet viselő dokumentum-hangjátéka a művészeti világ működésének egy, a befogadók számára rejtve maradó oldalát tárja fel. A művész kurátori felkéréseket és művészek azokra adott válaszait gyűjtötte össze, melyből egy többszereplős párbeszéd íródott. Az intézményt képviselő kurátor és a művész között lezajlott levélváltás ebben a történetben kivétel nélkül elutasítással zárul, ugyanakkor e levélváltások megjelenítése a publikus térben felveti a kérdést, hogy mennyire tekinthető hivatalosnak, tehát a közszférára tartozónak ez az egyébként rejtett kommunikáció.

A levelezések tényszerű adatai (szereplők, kiállítási helyszínek, időpontok) „kitakarásra kerülnek”, így a dialógusok absztrakttá válnak. Ennek ellenére a levelezőpartnerek egymáshoz és az intézményhez való ellentmondásos viszonyulásain keresztül a jelen kultúrpolitikai dimenziói is kirajzolódnak. Ezt egyértelműsíti a dialógusok hátterében megszólaló, helyenként azokat felvezető, vagy összekötő elemként szolgáló “háttérzaj”. Itt azonban, a párbeszédektől eltérően, konkrétan beazonosíthatóak az elmúlt néhány évben ismertté vált, a kultúrpolitikát jelentősen formáló, többnyire politikusok szájából elhangzó kijelentések, politikusi mondatok, valamint az időközben lezajlott kollektív, kritikus művészeti akciók hangzó dokumentumai.

KissPál munkájának témaválasztása és hangvétele nem véletlen. A hangzóvá tett dialógusokról a hallgatók óhatatlanul is aktuális kultúrpolitikai történésekre, a hazai művészeti színtér helyszíneire asszociálnak. Ám egy általánosabb jelenség, a művészeti élet struktúrájának, hatalmi viszonyainak körvonalai is kirajzolódnak kurátor és művész (a meghívó és a felkért) sajátos „pávatánca” mögött az iróniától sem mentes hangjátékban. Mindezek alapján a darab az itt és most-tól elvonatkoztatva is tanulságokkal szolgálhat mind a szakmai közegben jártas, mind a belső viszonyokat nem ismerő hallgatóság számára.

 

Posted in HU | Tagged , , | Comments Off on Máskor, máshol, remélem…

Kulturkampf is kezdődik a jobboldalon?

A Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagyobb befolyást szeretne a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzosztásánál a kollégiumi keretet és a miniszteri keretet illetően is.

Fekete György és Balog Zoltán a Pesti Vigadóban
Fekete György és Balog Zoltán a Pesti Vigadóban
Bruzák Noémi / MTI

A Népszabadságot tájékoztató egyik forrás szerint az akadémia vezetése húsvét előtt tanácskozott az MMA és a kulturális alap együttműködéséről, és állítólag olyan papírost osztottak ki, amely szerint a művészeti akadémiának a szerepét erősítenék az NKA rovására.

Az MMA kultúrstratégiai szerepének a megerősítéséről szóló kormányhatározat szerint Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének Fekete György MMA-elnökkel együttműködésben kell javaslatot tennie arra, hogy az akadémia miként működjön közre az NKA forrásainak a felhasználásában. A korábbi hírek szerint Balog Zoltán, aki a kulturális alap elnöke is, korábban már tárgyalt az együttműködési megállapodásról az MMA-vezetéssel, a húsvét előtti tanácskozásra viszont a miniszter nem kapott meghívást – mondták lapunknak.

tovább: NOL

Posted in hírek, HU | Tagged , , | Comments Off on Kulturkampf is kezdődik a jobboldalon?

ELTE gyászjelentés

elte gyasz

Posted in hírek, HU | Tagged , , | 1 Comment

Nyilatkozat az ELTE BTK szabad bölcsész alapképzés filmes szakiránya érdekében

Az ELTE filmszakos diákjai döbbenten állnak a kormány frissen kiadott tervezete előtt, amelyben nem szerepel a szabad bölcsészet alapszakon a filmelmélet specializáció. Az ELTÉ-n folyó képzés megszüntetése rengeteg diákot érintene. A film szakirány az egyik legkeresettebb szakirány és minor a szabad bölcsészet alapszakon belül, ahova minden évben többszörös túljelentkezés van és szinte csak kiváló eredménnyel lehet bekerülni.

Mivel hallgatóink nagy része el tud helyezkedni a szakmában, a túltermelés vádja nem helytálló. Sok ismert és eredményes magyar filmrendező az idén 21. évfolyamába lépett filmszakon kezdte tanulmányait, többek közt Reisz Gábor, Kocsis Ágnes, Rév Marcell, akik fesztiválsikereikkel később a magyar filmipar hírét növelték. A fenti alkotók olyan filmek létrehozásában vettek részt, mint a Van valami, a Pál Adrienn, vagy a Fehér Isten. Többek között ezek az alkotások sok évtizednyi pangás után újra fejlődésnek indították a magyar film ügyét. Ez ahhoz a tendenciához is hozzájárul, hogy külföldi produkciók Magyarországot választják a filmgyártások helyszínéül.

Igaz ugyan, hogy Budapesten még két másik egyetem szabad bölcsészet szakán van filmelmélet-filmtörténet szakirány, de filmtudomány mester-, illetve doktori képzés az egész országban csak az ELTÉ-n van.
Ezért éppen az ELTE filmes alapképzését megszüntetni a legnagyobb meggondolatlanságnak tűnik.

A filmszakon már nem csak elméleti képzés folyik, hanem gyakorlati is a frissen átadott Média Műhelyben, amit az SZFE-n és a BKF-en kívül csak más szakképzésekben érnék el a hallgatók.

Az elméleti kutatásban is az élen járunk, az idei OTDK vizuális kultúra szekcióban való első helyezett szintén ennek a szaknak a hallgatója.

Főállású oktatói gárdánk pedig magáért beszél: Kovács András Bálint, Gelencsér Gábor, Hirsch Tibor, Pápai Zsolt, Margitházi Beja, Salamon András, Strausz László, Szalay Károly, Vajdovich Györgyi, Varga Balázs, Vincze Teréz.

Egy ilyen szak megszüntetése teljességgel irracionális és elfogadhatatlan.”

ELTE Filmtudományi Tanszék FB

Posted in hírek, HU | Tagged , | Comments Off on Nyilatkozat az ELTE BTK szabad bölcsész alapképzés filmes szakiránya érdekében

Közös állásfoglalás a kommunikációs alapképzés tervezett megszüntetéséről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem, az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszékei, a Médiakutató Alapítvány mélységes aggodalmukat fejezik ki az elmúlt napokban nyilvánosságra jutott minisztériumi tervezet miatt, mely 2016-tól – más szakok mellett – megszüntetné a kommunikáció- és médiatudomány alapszakot.

http://c.fastcompany.net/multisite_files/fastcompany/imagecache/inline-large/inline/2013/11/3021584-inline-vafritzkahnp184185.jpg

Nem vonjuk kétségbe a ma létező szakstruktúra felülvizsgálatának szükségességét, de úgy véljük, a döntést megfelelő szakmai előkészítésnek kell megelőznie. A Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottságának 2015. február 25-én tartott munkaértekezletén a Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár által előterjesztett anyag csupán a minisztérium szakértőinek véleményére támaszkodik. Tisztában vagyunk azzal, hogy pillanatnyilag egyeztetési folyamat zajlik. Ám éppen ahhoz, hogy ez az egyeztetés szakmailag megalapozott, lehetőség szerint konszenzusos végeredményhez vezessen, szükségesnek tartjuk a minisztériumi tervezet legfontosabb belső szakmai fórumok számára való nyilvánosságra hozatalát, hogy azt egyebek mellett tárgyalhassa a felsőoktatás minőségbiztosítási szervezete, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, illetve annak érintett szakbizottságai, valamint a hallgatói érdekképviseletek.

Megtárgyalandó egyebek mellett, hogy milyen korlátok mentén lehet a szakracionalizálás vezérfonala a munkaerő-piaci hasznosíthatóság. De már most szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a február 25-i munkaértekezleten a résztvevők számára kiosztott Frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete 2014 című, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Felsőoktatási Osztálya által összeállított anyag szerint a kommunikáció- és médiatudomány BA szakot elvégzettek munkaerő-piaci beágyazottsága kifejezetten jó. Ennek alapján is elfogadhatatlan az az ülésen elhangzott vélemény, amely a kommunikáció- és médiatudomány alapszak megszüntetését egyfajta „közvélekedéssel” indokolná. Az adatok ugyanis éppen azt bizonyítják, hogy a minisztérium által a kommunikáció- és médiatudományi képzésekkel szemben előszeretettel hangoztatott három érv – a szakon végzett hallgatók elhelyezkedésének nehézsége, a képzési terv elavultsága és a túlképzés ténye – mindegyike hamis. A közzétett adatok alapján nem a szak megszüntetése, inkább támogatása volna ésszerű.

A szak tematikája – kihasználva Képzési és Kimeneti Követelmények által biztosított mozgásteret – az elmúlt 10 évben folyamatosan korszerűsödött, alkalmazkodott a gyorsan változó mediális és médiaipari környezethez. Az egyetemi képzések nyomon követik a szakterület változásait, felhasználják a nemzetközi szakirodalom és kutatások legfrissebb eredményeit. A kor egyik legfontosabb tudásipari ágazatához kapcsolódó kommunikáció- és médiatudományi alapszakot a világ egyetemein nem megszüntetni akarják, hanem ellenkezőleg: pótlólagos forrásokat biztosítva próbálják fejleszteni.

A kommunikáció- és médiatudomány szakra jelentkezők az irreálisan magasra szabott bejutási pontszám miatt 2013 óta alig részesülnek állami finanszírozásban. Az önköltséges képzésben résztvevők létszáma az elmúlt években konszolidálódott, a képzőhelyek körében is lezajlott egy koncentrációs folyamat. Jelen intézkedésével az Államtitkárság olyan szak megszüntetését tervezi, amelynek tanköltségét nem az állam, hanem a családok fizetik meg. A tervezett intézkedés megvonná a magyar társadalom tagjaitól azt a lehetőséget, hogy a középiskolát végzett gyermekek egy bizonyos tudásterületen – családjuk költségén – a magyar felsőoktatás rendszerén belül tanulhassanak. Pontosan ellenkező intézkedésre volna szükség: az állam által támogatott helyek számának növelésével kellene megteremteni a társadalmi esélyegyenlőség feltételeit azon tehetséges fiatalok számára, akiknek családja anyagi okok miatt nem tudja vállalni a költségtérítéses képzést.

Kérjük érveink megfontolását és állásfoglalásunknak a további egyeztetési folyamatok során való figyelembe vételét.

Aczél Petra
intézetigazgató egyetemi docens
Corvinus Egyetem
Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet

Bajomi-Lázár Péter
főszerkesztő
Médiakutató Alapítvány / Médiakutató médiatudományi folyóirat

Hamp Gábor
tanszékvezető egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Müllner András
tanszékvezető egyetemi docens
ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék

Pólya Tamás
tanszékvezető egyetemi docens
Eszterházy Károly Főiskola
Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Szajbély Mihály
tanszékvezető egyetemi tanár
SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Szijártó Zsolt
tanszékvezető egyetemi docens
PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Letölthető PDF formátumban a linkre kattintva.
Forrás: Commonline

Posted in hírek, HU | Tagged , , | Comments Off on Közös állásfoglalás a kommunikációs alapképzés tervezett megszüntetéséről