LUMÚ foglalás

Posted on May 10, 2013 by ellenpolus

A tegnap óta tartó LuMú-foglaló happeningnek más nem lehet a célja, mint a médiavisszhang, a nyilvánosság elérése. Nem valós házfoglalás, de nem is valós szakmai fórum, hanem figyelemfelkeltő akció. Odahívják Balogot, aki akár még el is mehet, miért ne? Mit fognak neki mondani? (Abba ne is menjünk bele, hogy kik, kinek a nevében?)

A tegnap óta tartó LuMú-foglaló happeningnek más nem lehet a célja, mint a médiavisszhang, a nyilvánosság elérése. Nem valós házfoglalás, de nem is valós szakmai fórum, hanem figyelemfelkeltő akció. Odahívják Balogot, aki akár még el is mehet, miért ne? Mit fognak neki mondani? (Abba ne is menjünk bele, hogy kik, kinek a nevében?)<br /><br /><br /> A LuMú egy marginális intézmény. Marginális intézmény abból a szempontból, hogy a társadalom elenyésző részét érdekli a képzőművészet, és ennek is csak egy szűk részét érdekli a kortárs képzőművészet. Azaz a LuMú problémája marginálisnak tekinthető. Mégis, nagyon fontos a magyarországi, sőt, a kelet-közép európai kultúra szempontjából. De ki magyarázza el a nyilvánosságnak, hogy miért? Miért költi adóforintok millióit az állam ilyen marginális intézmények fenntartására? Miért nincsenek szponzoraik a múzeumoknak? Van másik finanszírozási modell?<br /><br /><br /> A LuMú igazgatóválasztási procedúrája jogszerű. Nyilvános pályázati felhívást követően a beérkezett két pályaművet a zsűri átnézte, a pályázókat meghallgatta, majd tájékoztatta a döntés meghozatalával felhatalmazott minisztert arról, kit talált alkalmasnak a poszt betöltésére. Mégis, a pályázat színjátéknak tekinthető, egyrészt mert a zsűri összetétele nem egy szakmai bizottságéra vall, másrészt, mert a zsűri véleménye lényegében irreleváns, azt a miniszternek egyáltalán nem kötelező figyelembe venni. Ki magyarázza el a nyilvánosságnak, hogy miért lenne szükség arra, hogy a pályázatok nyilvánosak és szakmaiak legyenek? Nem, hogy nem futott le, néhány nyilatkozatot és egy nem túl jól sikerült fórumot leszámítva el sem kezdődött a diskurzus arról, hogy szükség van-e nyilvános pályázatokra ilyen típusú intézmények esetében, vagy inkább a lényegében most is tapasztalt egyenes miniszteri kinevezés-e a jobb módszer?<br /><br /><br /> Bencsik Barnabás nyilvánosságra hozta a pályázati anyagát, ezt Fabényi Júlia megtagadta. A pályázatokat áttekintő zsűri tagjaival titoktartási szerződést írtak alá, ezért a Fabényi Júlia pályázata, bár a zsűri már meghozta (irreleváns) döntését, továbbra sem nyilvános. Ki magyarázza el a nyilvánosságnak, hogy mindezzel mi a baj? Ki magyarázza el a nyilvánosságnak, hogy mit jelenthet Fabényi Júlia megjelenése, ez elszigetelt eset-e vagy egy folyamat része, mit kell róla tudni, azon túl, hogy Földes András lejobboldalizta?<br /><br /><br /> Egyértelmű európai tendencia múzeumi negyedek kialakítása, amely nem csak a hazai kulturális életnek tesz jót, de városépítészeti előnyei mellett a turizmusra is serkentőleg hat. Ráadásul Magyarországon több múzeum igen rossz helyzetben van, gondoljunk csak a Kecskemétre száműzött Magyar Fotográfiai Múzeumra, vagy az egy alkalmazottból álló, jelenleg egy külvárosi raktárban üzemelő Építészeti Múzeumra. Ki magyarázza el a nyilvánosságnak, ki sorolja fel tételesen, hogy milyen gondok vannak mégis a Múzeumi Negyed tervével? Mi a probléma az MNG és a Szépmű összevonásával? Baán László, a miniszter által megbízott, elismert szakértő szerint máig nem érkezett egyetlen kritika sem, ki cáfolja őt meg?<br /><br /><br /> A Magyar Művészeti Akadémiának jelentős hatalmat biztosít az alkotmány, potenciálisan meghatározó szervezete lehet a művészeti terület finanszírozásának, átrendezheti a kulturális életet. Ki magyarázza el a közvéleménynek, hogy ebben hol a kockázat? Ki magyarázza el a nyilvánosságnak, hogy mit jelent az, hogy baj van a kortárs művészettel? Ki cáfolja meg az MMA szükségessége mellett érvelőket?<br /><br /><br /> Ha valóban lenne civil és szakmai összefogás, akkor többek között ezekre a kérdésekre is válaszolva össze kellett volna állítani egy tudásanyagot, és csak utána lehetne menni a LuMúba, vagy az ellenzéki pártokhoz. Hogy miért? Például azért, mert a tegnapi akcióhoz megfogalmazott (és az éjszakai fórum során megerősített) sajtóanyag követelései ilyen tudásanyag nélkül csak lógnak a levegőben:<br /><br /><br /> Követeléseink: Szakmai egyeztetést! Intézményi és szakmai autonómiát! Szakmaiságot és átláthatóságot a kulturális döntésekben!<br /><br /><br /> Ki a szakma? Hogyan lehetséges szakmai egyeztetés, ha a fenti kérdésekre nincs válasz? Mit jelent az intézményi autonómia? Pénzügyi függetlenséget? Állami támogatás és szponzorok nélkül hogyan fog működni az intézmény? Ha viszont elfogadja a támogatást, milyen alapon követel autonómiát? Stb.<br /><br /><br /> Ha valóban létezik ilyen, hogy szakma, amely egységesen ki tud állni a rossz döntések ellen, hogyan lehetséges, hogy az ilyen kérdésekre még nincs szakmai válasz? Hogyan lehetséges, hogy bár folyamatos a problémafelvetés, konstruktív megoldást még senki sem kínált? Szűnjön meg az MMA, maradjon Bencsik! És?

A LuMú egy marginális intézmény. Marginális intézmény abból a szempontból, hogy a társadalom elenyésző részét érdekli a képzőművészet, és ennek is csak egy szűk részét érdekli a kortárs képzőművészet. Azaz a LuMú problémája marginálisnak tekinthető. Mégis, nagyon fontos a magyarországi, sőt, a kelet-közép európai kultúra szempontjából. De ki magyarázza el a nyilvánosságnak, hogy miért? Miért költi adóforintok millióit az állam ilyen marginális intézmények fenntartására? Miért nincsenek szponzoraik a múzeumoknak? Van másik finanszírozási modell?

solaitid

This entry was posted in akciók, hírek, HU, occupy LUMÚ, occupy LUMU - HU and tagged , , , . Bookmark the permalink.