Namhafte Austritte aus Ungarischer Kunstakademie

Akademiepräsident Fekete beharrt auf nationalistischer Ausrichtung

Budapest/Wien – Die Ungarische Kunstakademie verliert trotz hoher Subventionen laufend Mitglieder durch Austritte namhafter Vertreter des künstlerischen Lebens. Dem Präsidenten der Akademie, György Fekete, werden ultrakonservative Ansichten ebenso vorgeworfen wie Systemtreue zur Regierung von Premier Viktor Orban. Fekete gab nach Amtsantritt neue Richtlinien vor: Wer Akademiemitglied sein will, muss eine nationale Gesinnung haben, Ungarn mit seiner Sprache und auch seinen Fehlern lieben und nicht vom Ausland aus den Ruf des Landes schädigen.

Der Vorstand der Akademie versuchte Fekete zu bewegen, das Amt zu räumen, denn seine Haltung und Äußerungen würden nur Schaden anrichten, das künstlerische Leben spalten. Doch der 80-jährige Akademiepräsident beharrte auf seinem Posten  – und der Vorstand der Akademie nahm zur Kenntnis, dass Fekete “im Interesse der Kontinuität der Arbeit sowie bei Beachtung der aufgeworfenen berechtigten Kritik” sein Amt weiter ausführe, heißt es in einer Aussendung der Akademie.

Mitglieder erinnerten daran, die Akademie müsse die Kunst der gesamten ungarischen Gesellschaft repräsentieren, wobei nur künstlerische Leistung zählen sollten und nicht eine Auswahl auf politischer Ebene. Es hätte bislang noch “kein derart schlechtes Verhältnis unter den Künstlern gegeben” betonte der ausgetretene Schriftsteller und Kossuth-Preisträger Karoly Szarkonyi in der Zeitung “168 Stunden”. Nicht einmal im kommunistischen Kadar-Regime habe es eine so tiefe Spaltung gegeben.

Neben der bekannten Opernsängerin Andrea Rost verließen auch Schauspieler György Cserhalmi, Bildhauer Imre Bukta, Choreograf Ferenc Novak, Regisseur Gabor Tompa und Fotograf Peter Korniss die Akademie. Diese Austrittswelle, die seit vergangenem Herbst rollt, einte die Künstlerszene. Die Proteste wurden immer lauter, eine Gruppe von Aktivisten der Organisation “Szabad Müveszek” (“Freie Künstler”) stürmte eine Vorstandssitzung der Akademie, forderte die Mitglieder zum Rücktritt auf.

“Schillernder Jagdbomber”

Medien erinnern an die erste Amtshandlung von Fekete – eine Attacke gegen den namhaften Schriftsteller György Konrad, mit antisemitischen Untertönen: “Wir müssen davon ausgehen, dass das Ausland sogar auch György Konrad für einen Ungarn hält, unabhängig davon, was er sagt.” Fekete setzt sich dafür ein, dass kritische ungarische Künstler, die sich auch in internationalen Medien äußern, künftig nicht mehr Mitglied der Kunstakademie sein können.

Das Internetportal Index schreibt über die “diktatorischen Methoden” von Fekete. Diese seien auch den Mitgliedern der Akademie nicht unbekannt, denn alle wüssten, “mit welchen Prinzipien und welcher Ausrichtung” Fekete sein Amt führe. Keiner habe zunächst seine Stimme erhoben, da die Organisation der Künstler, die “seit Jahrzehnten als alter Karren dahinholperte”” unter Fekete in anderthalb Jahren “zu einem schillernden Jagdbomber” wurde. Denn trotz Krise flossen 2,5 Mrd. Forint (8,4 Mio. Euro) aus dem Staatsbudget an die Akademie, erinnert Index.

György Fekete war im Kadar-Regime ein angesehener Architekt, spielte nach der Wende auf verschiedenen politischen Seiten, in verschiedenen Parteien mit. Heute ist der 80-Jährige der Herr des neuen Machtzentrums für Kulturpolitik der Orban-Regierung und auch der Budapester Kunsthalle (Mücsarnok), die der Akademie übergeben wurde.  (APA, 31.1.2013)

>> Der Standard

Posted in DE, Freie Künstler, hírek, szabad művészek | Tagged | Comments Off on Namhafte Austritte aus Ungarischer Kunstakademie

Ungarns Kunstakademie protestiert gegen nationalistischen Chef

Immer weniger Mitglieder in einflussreichem Gremium – Umstrittener Fekete klammert sich nach Rücktrittsforderungen an seinen Posten
Budapest/Wien -Die Ungarische Kunstakademie ist ein übergeordnetes Organ, verfügt über Macht und Geld – und über immer weniger Mitglieder. Denn Austritte namhafter Vertreter des künstlerischen Lebens sind an der Tagesordnung. Dafür sorgte der Präsident der Akademie, György Fekete. Ihm werden ultrakonservative Ansichten ebenso vorgeworfen wie Systemtreue zur Regierung von Premier Viktor Orban. Fekete gab nach Amtsantritt neue Richtlinien vor: Wer zu uns gehören will, muss eine eindeutig nationale Gesinnung haben, Ungarn mit seiner Sprache und auch seinen Fehlern lieben und nicht vom Ausland aus unseren Ruf schädigen.

Der Vorstand der Akademie forderte Fekete nun auf, das Amt zu räumen, denn seine Haltung und Äußerungen würden nur Schaden anrichten, das künstlerische Leben spalten. Mitglieder erinnerten daran, die Akademie müsse die Kunst der gesamten ungarischen Gesellschaft repräsentieren, wobei nur künstlerische Leistung zählen sollten und nicht eine Auswahl auf politischer Ebene. Es hätte bislang noch “kein derart schlechtes Verhältnis unter den Künstlern gegeben” betonte der ebenfalls ausgetretene Schriftsteller und Kossuth-Preisträger Karoly Szarkonyi in der Zeitung “168 Stunden”. Nicht einmal im kommunistischen Kadar-Regime habe es eine so tiefe Spaltung gegeben.

Doch der 80-jährige Akademiepräsident mit Prinz-Eisenherz-Frisur will seinen Posten nicht räumen. Der Vorstand der Akademie nahm zur Kenntnis, dass Fekete “im Interesse der Kontinuität der Arbeit sowie bei Beachtung der aufgeworfenen berechtigten Kritik” sein Amt weiter ausführe, heißt es in einer Aussendung der Akademie.

Alles bleibt beim Alten

Damit ist es nicht gelungen, Fekete aus dem Amt zu drängen. Alles bleibt beim Alten, resignierte die Szene. Medien erinnern an die erste Amtshandlung von Fekete – eine Attacke gegen den namhaften Schriftsteller György Konrad, mit antisemitischen Untertönen: “Wir müssen davon ausgehen, dass das Ausland sogar auch György Konrad für einen Ungarn hält, unabhängig davon, was er sagt.” Fekete setzt sich dafür ein, dass kritische ungarische Künstler, die sich auch in internationalen Medien äußern, künftig nicht mehr Mitglied der Kunstakademie sein können.

Neben der bekannten Opernsängerin Andrea Rost verließen auch Schauspieler György Cserhalmi, Bildhauer Imre Bukta, Choreograf Ferenc Novak, Regisseur Gabor Tompa und Fotograf Peter Korniss die Akademie. Diese Austrittswelle, die seit vergangenem Herbst rollt, einte die Künstlerszene. Die Proteste wurden immer lauter, eine Gruppe von Aktivisten der Organisation “Szabad Müveszek”(Freie Künstler) stürmte eine Vorstandssitzung der Akademie, forderte die Mitglieder zum Rücktritt auf.

Das Internetportal Index schreibt über die “diktatorischen Methoden” von Fekete. Diese seien auch den Mitgliedern der Akademie nicht unbekannt, denn alle wüssten, “mit welchen Prinzipien und welcher Ausrichtung” Fekete sein Amt führe. Keiner habe zunächst seine Stimme erhoben, da die Organisation der Künstler, die “seit Jahrzehnten als alter Karren dahinholperte”” unter Fekete in anderthalb Jahren “zu einem schillernden Jagdbomber” wurde. Denn trotz Krise flossen 2,5 Mrd. Forint (8,44 Mio. Euro) aus dem Staatsbudget an die Akademie, erinnert Index.

György Fekete war im Kadar-Regime ein angesehener Architekt, spielte nach der Wende auf verschiedenen politischen Seiten, in verschiedenen Parteien mit. Heute ist der 80-Jährige der Herr des neuen Machtzentrums für Kulturpolitik der Orban-Regierung und auch der Budapester Kunsthalle (Mücsarnok), die der Akademie übergeben wurde. (APA, 31.1.2013)

>> Der Standard

Posted in DE, Freie Künstler, szabad művészek | Tagged | Comments Off on Ungarns Kunstakademie protestiert gegen nationalistischen Chef

ELTE Szabadegyetem (2013. február 3-6.)

Február 3. Nyitó est – A blokád
Február 4. ELTE PPK
Február 5. ELTE BTK
Február 6. LÉK, ELTE ÁJK

Minden nap előadások, beszélgetések, (szerep)játékok, vitaklub, filmvetítés, színház, esténként közös levezetés.

A programok listája folyamatosan bővül.

Posted in hírek, szolidaritás | Tagged , | Comments Off on ELTE Szabadegyetem (2013. február 3-6.)

Para-Kovács Imre: A sötét 50 árnyalata

Ha a bomlott elméjű Kádár János még hatalmon marad, és összefog a katolikus egyházzal, valamint meghallja a folyamatosan smúzoló népi ellenzék hangját, és olthatatlan vágyat érez az Erdély-giccs, a turbófolk valamint az aktualizált revíziós dalok iránt, akkor kábé itt tartanánk.
A periféria centruma is a periféria.
Fogalmazzunk úgy: megcsapott minket a változás szele, de geopolitikai sajátosságainknak köszönhetően szellővé szelídült, majd megbüdösödött. Voltak olyan hónapok, sőt évek a rendszerváltás előtt és közben, amikor azt hittem, hogy egy modern, európai ország lesz Magyarországból, ahol modern, európai emberek élnek, a részecskefizika nem az ördögtől való, a taxis tud angolul, a népi táncosok pedig népitáncolnak, de aztán győzött az MDF és minden elcsitult. Gyakorlatilag akkor és ott elveszett minden remény, mivel a későbbi kétségbeesett modernizálási kísérletek nem az egykori ellenzéktől jöttek, hanem az egykori állampárttól, ami azért elég avas próbálkozás. Kedves elvtársak, az új ötéves terv elsődleges feladata a modernizálás, brrr, nem egy sikertörténet.
Miért ilyen önteltek és arrogánsak a liberálisok?
Mert okosabbak a többieknél.
De lépjünk tovább ezen a kellemetlen apróságon, mert most épp nem az a kérdés, hogy modern európai ország lesz-e Magyarország vagy modern ország a Mesterházy Attila-i értelemben, hanem pusztán annyi: a térség kubikosait fogjuk biztosítani a következő évszázadban, miközben népies műdalokat üvölt a rádió, vagy óvatosan csökken az analfabéták száma und ránk bíznak bonyolultabb munkákat is a gödörásásnál. Ez a helyzet.
Ha egy műveletlen és magabiztos kormány hozzányúl a kultúrához, ha elképzelései vannak oktatásról és művészetről, akkor annak tragikomikus következményei lesznek, ezt szemléljük éppen, ezt látjuk, ha bekapcsoljuk a kormánytévét, ha belehallgatunk a kormányrádióba, ha olvassuk a kormánylapokat. Van azonban egy hatalmas különbség oktatás és művészet között, márpedig az, hogy a művészet önálló, politikusoktól független valami, és csak büntetni, károsítani, elnyomni lehet, megváltoztatni nem, mert ez a sajátossága. A művészek felnőtt emberek, akkor is vannak, ha nem alkothatnak, aztán majd ha ezek a bohócok eltakarodnak, folytatják ott, ahol abbahagyták. Öregebben, dühösebben, de folytatják. Az oktatás azonban frontvonal, az itt okozott károk hosszú távra szólnak, és ha elhatározzák (márpedig elhatározták), hogy felnevelik a nemzeti giccs és az igénytelen középszerűség leendő közönségét, akkor sikerülhet nekik.
A kötelező oktatás korhatárának leszállítása, a felsőoktatás szétverése, egy klerikál-kádárista oktatási államtitkár ámokfuttatása csupán egyetlen célt szolgál: befogadókat, lelkes közönséget teremt Kerényi Imre könyvtárának és Dörner György színházának. Először tehát a tehetségtelenség intézményrendszere épül ki, majd az oktatási intézmények ontani kezdik a széksorokat megtöltő bunkókat.
A „Nyírő József vagy Radnóti Miklós?” kérdésre a kormány határozott válasza az, hogy eddig Radnóti volt, de most jön Nyírő József, vége a tehetségtelenek hét szűk esztendejének, így van ez rendjén: két ciklus kultúra, két ciklus nemzeti kultúra, ahol a nyilvánvaló fosztóképző a „nemzeti”. És mielőtt félreértenék az erre szakosodottak: nem a nemzettel van baj, még csak annak kultúrájával sem, mert bizony minden, ami kultúra ebben az országban, az lényegénél fogva nemzeti kultúra, Parti Nagy, Esterházy, Dj. Palotai, Muzsikás együttes, Vágtázó Halottkémek, Tankcsapda, Alföldi Róbert, ami meg nem az, az attól sem lesz kultúra, hogy Orbán Viktor személyesen nevezi ki.
Azt persze el lehet érni ezzel az oktatás- és kultúrpolitikával, hogy felnő egy rossz ízlésű nemzedék, amelyik örömmel fogadja, ha megjönnek a fehérvári huszárok, vágyik egy nő után, esetleg kettő után, beugrik a nagybőgőbe és édes Erdély, ott van, de ez számottevő változást nem okoz, mert mindig többen voltak azok, akik vonzódtak a szarhoz, mint azok, akik nem.
Még szerencse, hogy most már a kormány is támogatja őket.
A legmókásabb nyilván a sznobok viselkedése lesz, akik eddig kényszerből operát hallgattak és kortárs képzőművészetet néztek, esetleg táncszínházat, mostantól pedig fafaragást, operettet és magyar nótát néznek, hallgatnak, csodálnak ájultan a megfelelési kényszertől hajtva. Látom magam előtt a kormányfüggő vidéki értelmiséget, a kisvárosi elitet, ahogy tolong a rosszabbnál rosszabb kiállításokon, előadásokon és dalesteken – tolong és tombol.

Nyoma mindennek nem marad, a jótékony idő mindent megold, elúszik ez az egész, befedi a rárakódó jövő, aztán majd enyhén szégyenkezve, de némi daccal beszélnek utódaink a korszakról, amiből nem maradt fenn semmi értékelhető, semmi emlékezetes, mert akkor itt „oroszlánok laktak”, nem jeleztek minket a térképeken, aki tehette elkerülte Magyarországot, aki meg nem, az kínosan röhögcsélt, és másra terelte a szót, ha kérdezték, mi volt?
Szabolcska Mihály lesz az új ötszázason, Wass Albert az ezresen. Ennyit tehetnek, mielőtt eltakarodnak, aztán a többi néma csend.

Forrás: nepszava.com 

 

Posted in hírek | Tagged , , | Comments Off on Para-Kovács Imre: A sötét 50 árnyalata

1031/2013. kormányhatározat az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesről

A Kormány 1031/2013. (I. 30.) Korm. határozata az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesről és a megvalósítás előkészítéséhez szükséges intézkedésekről
1. A Kormány
1.1. egyetért azzal, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes 2014–2020 között a budapesti Ötvenhatosok terén, a Városligetben valósuljon meg;
1.2. egyetért azzal, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesben az alábbi intézmények nyerjenek
elhelyezést:
a) a Néprajzi Múzeum, a Kúria eredeti bírósági funkciójának mielőbbi helyreállítása érdekében;
b) a Magyar Fotográfiai Múzeum;
c) az Új Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítése érdekében;
d) a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, az Új Nemzeti Galéria épületében;
e) a Magyar Zene Háza;
f) a Magyar Építészeti Múzeum;
1.3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét az 1.2. pont szerinti intézményeket befogadó épületegyüttesre vonatkozó nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásának előkészítésére;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2013. június 30.


1.5. egyetért azzal, hogy a Szépművészeti Múzeumban elhelyezésre kerülő nemzeti és nemzetközi gyűjteményi anyag megfelelő bemutatása érdekében, az Új Nemzeti Galéria felépítésével egyidejűleg kerüljön sor a Szépművészeti Múzeum II. világháborúban súlyosan megsérült, és azóta zárva tartó Román Csarnokának rekonstrukciójára;
1.6. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként készítse el a Városliget átfogó, a kulturális, továbbá a terület- és településrendezési szempontokat egységben kezelő hasznosítási koncepcióját, amely magába foglalja a Fővárosi Nagycirkusz új, városligeti elhelyezését is;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2013. április 30.
1.7. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési és költségvetési időszakának tervezése során legyenek kiemelt figyelemmel az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításának finanszírozási szükségleteire; vizsgálják és határozzák meg közösen a bevonható források körét, az uniós támogatási források,
a központi költségvetés, továbbá a magántőke bevonásának lehetőségei és feltételei tekintetében egyaránt;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzeti fejlesztési miniszter
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
1.8. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjék meg az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításához szükséges ingatlanrészek tulajdonjogi helyzetének rendezéséhez, azok állami tulajdonba kerüléséhez szükséges intézkedések előkészítését;
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
1.9. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása érdekében készítsen előterjesztést a Kormány részére;
Felelős: emberi erőforrások minisztere
Határidő: az 1.3. pont szerinti tervpályázat kiírását követő 30 napon belül
1.10. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése alapján az 1.3. és 1.6. pontban  meghatározott feladatok teljesítése érdekében szükséges 98,6 millió forint, továbbá a tervpályázat lebonyolításához szükséges 154,4 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XX. Emberi
Erőforrások Minisztériuma fejezet, 11. Közgyűjtemények cím javára, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére.
Felelős: az átcsoportosításért: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
Felelős: az elszámolásért és a visszafizetési kötelezettségért: emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2014. március 31.


4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.

miniszterelnök

Forrás: Magyar Közlöny 15. szám
(2013. január 30.)

Posted in hírek, történet | Tagged , , | Comments Off on 1031/2013. kormányhatározat az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesről

Orbán Viktor személyesen ígért megoldást a Képzőművészetinek

“A képzőművészeti egyetemnek minden
támogatást meg kell kapnia,

hogy folytatni tudja a munkát.
A művészeti képzés zavartalanságát biztosítani kell,
mert ez fontos ügy.”

Orbán Viktor, 2013. január 22.

index.hu

 

– – –
ps. a szerkesztőtől:

Posted in hírek, HU | Tagged , | Comments Off on Orbán Viktor személyesen ígért megoldást a Képzőművészetinek

Éhségmenet 2013

Hivatalos oldal

 

Posted in hírek, HU, szolidaritás | Tagged , , | Comments Off on Éhségmenet 2013