Ne fogadják el az Alaptörvény módosítását!

MIVEL AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS A JOGÁLLAMISÁG ÉRVEIRE HIVATKOZÁS EDDIG HATÁSTALANNAK BIZONYULT, AZ EÖTVÖS KÁROLY INTÉZET ÉS A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG KÖZÖS NYÍLT LEVELÉBEN ARRA HÍVJA FEL A KORMÁNYPÁRTI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK FIGYELMÉT, HOGY AZ ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS SZÁMUKRA IS RENDKÍVÜL KEDVEZŐTLEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRHAT.

Tisztelt Kormánypárti Országgyűlési Képviselők!

Az alkotmányosság ügye mellett elkötelezett szervezetekként felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Magyarország Alaptörvényének folyamatban lévő újabb módosítása végső csapást készül mérni a korábban már megrendített magyarországi alkotmányosságra. Önöknek mint az alkotmánymódosítás kezdeményezőinek nincs szükségük tartalmi felvilágosításra. Levelünkben ezért a módosítás elfogadásának következményeire, és az azok bekövetkezése tekintetében fennálló személyes felelősségükre figyelmeztetjük Önöket.

Az Alaptörvény alkotmányként elismerését – egyoldalú elfogadása, illetve a szabadság és egyenlőség eszméjét sértő rendelkezései miatt – már eddig is sokan megkérdőjelezték. Ha a benyújtott Alaptörvény-módosítást megszavazzák, azzal végképp és visszafordíthatatlanul megfosztják az Alaptörvényt azoktól a jellemzőktől, amelyek alapján arra még alkotmányként lehet tekinteni. Valamely jogi dokumentumnak ugyanis nem elnevezése kölcsönöz alkotmányi, illetve alaptörvényi minőséget, hanem funkciójához igazodó tartalma, kikényszeríthetősége és stabilitása. Ha a módosítás megtörténik, Magyarország Alaptörvénye e fogalmi elemek egyike szerint sem lesz alkotmánynak tekinthető.

a) Tartalmát tekintve az Alaptörvény eddig sem szorítkozott az alapvető jogokat érvényre juttató és a közhatalom-gyakorlást keretek közé szorító szabályokra, a tervezett módosítás ebben még tovább megy: a kormányzat politikai akaratának megálljt parancsoló alapjogi rendelkezéseket számos kivételszabállyal egészíti ki. Ennek következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértő cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet.

b) A módosítással újabb támadást intéznek az Alaptörvény rendelkezéseinek kikényszerítéséért felelős intézmények ellen: egyrészről tovább szűkítik az Alkotmánybíróság a közpénzekkel összefüggő törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, másrészről megszüntetik az alkotmányjogi kontinuitást az 1989 és 2011 közötti alkotmányfejlődés időszakával, és eltörölnek minden olyan alkotmányossági követelményt, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányos átalakulást megtestesítő 1989. évi alkotmányra alapított.

c) Bár az Alaptörvényt is az állandóság deklarált szándékával írták megalkotói, a kilátásba helyezett módosítással Önök a szó szoros értelmében vett aktuálpolitikai alkotmányozást visznek végbe. Emellett a későbbi mindenfajta alkotmánymódosítási igényeknek is megágyaznak azzal, hogy kizárják, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben tartalmi alkotmányossági kontroll alá vonja az Alaptörvény a mostanihoz hasonló célú módosításait.

Az Önök által támogatott Alaptörvény-módosítás után az alábbi képtelen élethelyzetek az Alaptörvény védelmét élveznék. Fontolják meg, hogy kívánatosnak tartják-e az alábbiak esetleges bekövetkezését:

Az Önök által támogatott módosítás következtében például

az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet (1. cikk).
egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet (4. cikk).
bármely, a hatalomban Önöket követő politikai erő – Önökhöz hasonlóan – szabadon folytathat a választások előtt kormánypropagandát minden platformon, de Önöknek mint ellenzéknek csak az – immáron az új kormányzat befolyása alatt álló – közmédiában lesz rendkívül szűk lehetőségük ellenkampányt folytatni (5. cikk).
alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály). (5. cikk.)
a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét (7. cikk).
az Önöket a hatalomban követő, esetleg a hatalomba az elmúlt évtizedekből visszatérő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni (12. cikk).
a nagyhatalmú bírósági igazgatási csúcsszerv élére akár az Önökkel nem szimpatizáló bíró is megválasztható lesz majd Handó Tünde esetleges lemondása után, aki neadjisten az Önök által biztosított önkényeskedési lehetőségekkel élhet megfelelő kontroll nélkül (13. cikk).
amikor majd Önök keverednek jogvitába az állammal, és esetleg már nem az Önök politikai pártja van hatalmon, hanem a hasonló többséggel bíró politikai ellenlábasaik, egy politikai ellenfeleikkel szoros viszonyt ápoló jövőbeli OBH-elnök jelölhet ki bíróságot a vita eldöntésére (14. cikk).
Önkényen alapuló uralmi rendszert Önök sem akarhatnak. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az itt felsorolt abszurditások orvoslása önmagában is kevés lenne a javaslat elfogadhatóvá tételéhez. Felszólítjuk ezért Önöket arra, hogy saját érdekükben ne szavazzák meg a módosítást.

Budapest, 2013. március 1.

Majtényi László, Eötvös Károly Intézet, elnök

Kádár András Kristóf, Magyar Helsinki Bizottság, társelnök

>> helsinki.hu

 

Posted in hírek, social background HU | Tagged , , , , | Comments Off on Ne fogadják el az Alaptörvény módosítását!

Az Új köztemetőben zárult a Nemzeti kulturális emlékhely-avatások sorozata

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál megtartott mécsesgyújtással zárta csütörtökön a Nemzeti kulturális emlékhely-avatások sorozatát a Nemzeti Művészetért Alapítvány (NMA).

“A kilencedik helyszínen emlékezünk meg a bezárt vagy bezárás előtt álló kulturális intézményekről, kiállítóhelyekről” – idézték fel az MTI megkeresésére a mécsesgyújtás szervezői.

Horváth Tibor, Radics Márk és Farkas Roland képzőművészek hozzátették: hosszú ideig lehetett volna még folytatni a nemzeti kulturális emlékhely-avatások sorozatát, de nem teljes körű számbavétel volt a céljuk, hanem az, hogy egy folyamatra hívják fel a figyelmet.

A szervezők közölték, hogy a záró esemény helyszínéül azért választották az Új köztemető 301-es parcelláját, mert ott található Magyarország egyik nemzeti emlékjele. Ennél az emlékoszlopnál gyújtottak mécsest a megmozdulás résztvevői, majd jelképesen eltemették az általuk felvetett témát.

A 2012 novemberében elindított sorozat folyamán a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézetet, a budapesti Duna Galériát, Dorottya Galériát, Műcsarnokot, Videospace Galériát, a balatonboglári Kék Kápolnát, a budapesti Fiatal Művészek Klubját, majd a pécsi HattyúHáz Galériát nyilvánították Nemzeti kulturális emlékhellyé.

>> hunhirinfo.hu

Posted in hírek, szolidaritás, tiltakozások | Tagged , | Comments Off on Az Új köztemetőben zárult a Nemzeti kulturális emlékhely-avatások sorozata

Váratlanul kirúgták a Ludwig igazgatóját

Igazgató nélkül maradt a Ludwig múzeum, mert a kormány sem pályázatot nem írt ki, sem új igazgatóról nem gondoskodott. Viszont pont az ellenkezőjét tették, mint amit a kegyvesztett államtitkár megígért.

Lehetetlen helyzetet teremtett a Ludwig múzeumban, hogy csütörtökön váratlanul felmondtak az igazgatónak. Így az ország legjelentősebb kortárs művészeti intézménye jelenleg szakmai igazgató nélkül maradt, sorsa kétséges.

Bencsik Barnabás egykori igazgató az Indexnek elmondta, hogy csütörtökön lejárt az ötéves igazgatói megbízatása. Mivel a kulturális kormányzat nem írta ki időben a következő pályázatot, amely alapján új igazgatót találhatnak, L. Simon László akkori kulturális államtitkár korábban bejelentette: Bencsik Barnabás megbízatását ideiglenesen meg fogják hosszabbítani, hogy az apparátusnak legyen ideje kiírni a pályázatot.

„L. Simon államtitkár nyilvánosan közölte velem ezt az információt, ennek szellemében dolgoztam” – mondta a megrökönyödött Bencsik. Az igazgató maga is csak csütörtökön tudta meg a kulturális államtitkárság döntését. Egy levelet kaptak, amely szerint péntektől az szmsz szerinti működés lép érvénybe.

L. Simont, vagy a független Bencsiket akarták büntetni?
A lépés nemcsak azért szokatlan, mert a kormány saját egykori államtitkárának ígérete ellenére döntött, hanem mert a szokásos eljárás ilyenkor minden esetben az, hogy az igazgató addig marad a székben, amíg le nem zajlik a pályázat. Így biztosítják az adott intézmény zavartalan működését.

„Ilyen forgatókönyvről eddig még nem is hallottam. Sem a pályázatot nem írják ki, sem az igazgatói megbízást nem hosszabbítják meg.” – adott hangot értetlenségének Bencsik.

Kérdéseket vet fel, hogy L. Simon Lászlót a közelmúltban távolították el a kormányzatból, mivel forrásaink szerint belső kritikával élt az orbáni kultúrpolitikával szemben. (Ennek szavazataiban és döntéseiben egyébként nem sok nyoma volt, a parlamentben mindent megszavazott.) Ezért vetettük fel az igazgatónak, hogy az államtitkár ma, pénteken hivatalba lépő utódja, Halász János talán éppen azért döntött így, hogy jelezze: a kormányzat minden szinten elhatárolódik a renitensnek tartott L. Simon döntéseitől. Bencsik nem akart találgatásokba bocsátkozni az üggyel kapcsolatban, annyit mondott, hogy semmilyen jele nem volt leváltásának.

A Ludwig a kormányzat kulturális megaprojektjében, a múzeumi negyedben is fontos szerepet tölt be. A hivatalos tervek a Városliget mellé tervezett komplexumba költöztetnék a múzeumot, anyagát a Nemzeti Galéria tárgyaival együtt állítanák ki. Valamilyen ellenvéleményt fogalmazott meg a Ludwig költözésével kapcsolatban? – firtattuk, de Bencsik szerint erre módja sem lett volna. „Eddig egyetlen, munkacsoport-indító összejövetel volt, ahol érdemi munka nem volt” – mondta.

A múzeumot jelenleg a gazdasági igazgató vezeti. Az eltávolított igazgató a Ludwig alkalmazásában marad, és pozíció nélkül vezeti a szakmai munkát. „Túl sok projektet kezdtünk el, nemzetközi együttműködéseket, konferenciákat, hogy ezeket veszni hagyjuk” – mondta Bencsik, aki újra megpályázná az igazgatói posztot, ha kiírják a pályázatot.

A Műcsarnok igazgatója még kivár

Bizonytalan a helyzete a Műcsarnok igazgatójának is. Mint arról beszámoltunk, Gulyás Gábor még decemberben lemondott, amikor kiderült, hogy a kormány egyetértési jogot adna Fekete Györgynek és akadémiájának a Műcsarnok szakmai programjaiba.

Mivel Fekete többször nyilvánosan támadta Gulyás általa nemzetellenesnek tekintett munkáját, az igazgató úgy döntött: lehetetlen ilyen helyzetben folytatnia a munkát. L. Simon László még államtitkárként azonban nem fogadta el a lemondást, és arra kérte Gulyást, várjon, amíg a helyzet nem tisztázódik.

Végül azonban nem a szakmailag megkérdőjelezhető, politikailag nyíltan elkötelezett, és az Alkotmánybíróság által is elmeszelt Művészeti Akadémiának kellett mennie, hanem az államtitkárnak.

Gulyás Gábor lapunknak elmondta, míg az MMA-ra vonatkozó törvényt el nem fogadják, igazgatói pozícióban marad, mert nem tudható, tartalmazza-e majd a törvény a számára sérelmezett pontot.

A törvény előterjesztésben jelenleg már nem szerepel az MMA egyetértési joga. Az igazgató szerint azonban nincs szó lejátszott ügyről, az előterjesztésekbe ugyanis még a legutolsó pillanatban is beleírhatnak pontokat.

Földes András

>> index.hu

Posted in hírek, történet | Tagged , , | Comments Off on Váratlanul kirúgták a Ludwig igazgatóját

LUMU: Se pályázat, se igazgató

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójának, Bencsik Barnabásnak öt éves vezetői megbízatása 2013. február 28. napján lejárt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a mai napon küldött írásbeli tájékoztatása szerint, az igazgatói poszt betöltéséről szóló pályázati eljárás már folyamatban van. Az igazgatói feladatok átmeneti ellátása – az intézmény zavartalan működése érdekében – a Ludwig Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyettesítési eljárás szerint történik. >> LUMU

 

Bencsik Barnabás mandátumát a Ludwig élén nem hosszabbították meg, még a pályázat (ha lesz egyáltalán) idejéig sem. Gyakorlatilag kirúgás, méghozzá a legdurvább eszközökkel. Ma járt le pro forma a mandátum, ez tény, de maga az eljárás arcátlan. Úgy tudom, az eddigi gazd. ig. -t bízták meg a teendőkkel, az igazgató maga nem kapott még személyre szóló levelet sem. Köszönetet végképp nem.  >> Nagy Gergely FB

Bencsik már nem állhat a Ludwig élén

A Ludwig Múzeum főigazgatójának, Bencsik Barnabásnak a kinevezését visszavonta az EMMI. A főigazgató mandátuma február 28-án valóban lejárt, a fenntartónak ki kellett volna írnia a vezetői pályázatot, ám ezt nem tette meg. Úgy tudjuk, Bencsiket személyre szólóan nem is értesítette a minisztérium, az eddigi gazdasági igazgatónak küldött levél másolatát kapta meg csupán.

Az Artportal úgy értesült, a főigazgatói jogköröket a gazdasági igazgató veszi át. Arról nincs hír, hogy a tárca pályázatot ír-e ki. A nemrég menesztett L. Simon László államtitkár korábban úgy nyilatkozott, a pályázat szövege már kész, ő azt alá is írta. A szöveg ennek ellenére nem jelent meg. Most azonban az is eldőlt, a tárca nem kívánja meghosszabbítani a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumot 2008 óta a szakma elismerése mellett irányító Bencsik mandátumát – még egy esetleges pályázati időszakra sem. Kérdéses ezek után, hogy ha lesz is pályázat, azon Bencsik – eredeti szándékának megfelelően – elindul-e majd. >> artportal.hu

Hamvay Péter: Nincs igazgató a Ludwig Múzeumban

Visszavonta Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum főigazgatójának vezetői kinevezését az emberi erőforrások minisztériuma, mert február 28-val lejárt öt éves igazgatói mandátuma. Ugyanakkor a múzeum igazgatói pályázatát a mai napig nem írta ki a tárca.
Az ilyen esetekben az a szokás, hogy meghosszabbítják a hivatalban lévő vezető mandátumát az új vezető kinevezéséig. Bencsik korábban jelezte, ha kiírnák a pályázatot, pályázna.

A 48 éves Bencsik Barnabás először magyar-történelem szakon végez az ELTÉ-n, majd 1988-1993 között művészettörténeten. 1990-től aktívan rész vesz az FKSE és a Stúdió Galéria megújításában. A jogi egyetemet is azért kezdi el, hogy az egyesület ügyeit jobban menedzselje. Több mint 100 kiállítás és számos nemzetközi műteremcsere-program szervezője, 1999-től a Trafó Galéria vezetője, 2001- 2002-ben a MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény művészeti igazgatója, 2004-ben a Hollandiai Magyar Kulturális Évad képzőművészeti programját állítja össze. 2005-ben indult a Műcsarnok igazgatói székéért, de nem járt sikerrel. A következő évben kezdeményezi a kulturális tárcánál az ACAX – Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda megalapítását. 2006-ban ő rendezi MODEM nyitókiállítását. 2008-ban indult a Ludwig múzeumért, s miután a szakmai bizottság mellette egy másik pályázót, Fitz Pétert a Kiscelli Múzeum igazgatóját is javasolta, Hiller István Bencsik Barnabás, egykori történelem szakos évfolyamtársa mellett döntött.
>>  Népszava

Posted in hírek, történet | Tagged , | 1 Comment

Véleményvezér: A Fidesz és a félretolt értelmiség

Mostanra világosan látszik, a kormányzat nagyon tudatos értelmiség- és elitellenes politikát folytat: Orbán Viktor és a Fidesz ahol csak tudja, módszeresen leépíti a magyar kulturális és szellemi életet.

Aki figyelmesen követte az elmúlt hónapok eseményeit, abban könnyen az a kép alakulhatott ki, hogy Orbán Viktor és a Fidesz ahol csak tudja, módszeresen leépíti a magyar kulturális és szellemi életet. Sokaknak azonban csak a héten válhatott világossá, hogy pontosan mennyire kiterjedt is ez a hadjárat a kultúra és az oktatás védőbástyái ellen. Most váltak láthatóvá ugyanis a felsőoktatási forráskivonások eddigi talán leglátványosabb következményei.

Kivéreztetés és színvonalcsökkenés

Kedden élőlánccal tiltakoztak az ELTE BTK hallgatói és tanárai, amiért a kar az egyetemi forráskivonások miatt 22 oktatótól, köztük a szakterületük legtekintélyesebb képviselőitől akar megválni. Hasonló hírek érkeznek a budapesti Corvinus egyetemről is. Nagy csapás ez a magyar felsőoktatásnak, hiszen ezzel rengeteget veszít az ország abból a tudásból és nemzetközi kapcsolatrendszerből, melyeket részben éppen azok az oktatók biztosítottak, akiket most kirúgnak.

Mégis, a történtekben semmi meglepő nincsen. Ahogy korábban is írtunk róla, nem nehéz észrevenni, hogy mára a Fidesz politikájában szinte teljesen megszűnt a kommunikáció azokkal, akik nyolc általánosnál többet végeztek. Ebből pedig világosan következik az is, hogy az értelmiséget, a kulturális élet, a bölcsész- és társadalomtudományok szereplőit sem fogják partnernek tekinteni. Az a kormány, amelyik szavakban a felsőoktatás minőségének javítását tűzte ki célul, a valóságban egyszerűen kivérezteti Magyarország legjobb egyetemeit, aminek egyértelműen a színvonalcsökkenés lehet csak a következmények.

Kinyírni az elitet

A humán tudományos elit közel sem az egyetlen, amelyikkel valami hasonló történik. A kormány ugyanis megannyi más terület és szakma korábbi elitjét ugyanígy negligálja, sőt egyes esetekben módszeresen fel is lép ellenük. Nincs is jobb példa erre, mint amikor a kormány tavaly kitalálta, hogy az állam egyetlen egy jogász és közgazdász képzését sem hajlandó finanszírozni, ami gyakorlatilag megroppantaná a két szakma utánpótlását. Közben pedig a jogászi pálya csúcsán lévő magyar főbírák nagy részét abból az alig leplezett okból kényszernyugdíjaztatták, hogy azok mind „kommunisták”.

De a közgazdászoknak sem terem manapság túl sok babér. A kormány szándékosan nem hajlandó figyelembe venni sem a régi, sem az új közgazdászelit véleményét – leszámítva azokat, akik behódolnak a Matolcsy-féle számok nélküli gazdaságpolitikának.

És mindez tökéletesen illeszkedik abba a politikába, ahol a jogszabályalkotást megelőző szakmai egyeztetést a kormány legtöbbször vagy teljes mértékben mellőzi vagy csak a kirakatnak játssza végig. Egy biztos: politikai akaratot szakmai okokból, a szakmák elitjének véleménye alapján megváltoztatni aligha lehet 2010 óta Magyarországon.

Tudatos és tervezett

A Véleményvezér nagyon szeretné ezeket a jelenségeket mint egymástól független, szerencsétlen intézkedéseket látni, de sajnos ki kell mondani, hogy nem erről van szó. Hanem arról, hogy a kormányzat nagyon tudatos értelmiségi- és elitellenes politikát folytat. De sajnos még az sem látszik, hogy a félretolt értelmiség helyére valamifajta új gondolkodó réteg kerülne: akik maradnak helyettük, azok a politikusok és a politikusok vazallusai.

>> velemenyvezer.blog.hu

Posted in hírek | Tagged , | Comments Off on Véleményvezér: A Fidesz és a félretolt értelmiség

Az alkotmány nem játék – Tiltakozás az Alaptörvény 4. módosítása ellen

Tiltakozás az Alaptörvény 4. módosítása ellen, a jogállam és a társadalmi igazságosság védelmében!

Az Alaptörvény a magyar jogállam alapjaként az életünk minden fontos kérdését meghatározza, a Fidesz-KDNP politikusai mégis játékszerként bánnak vele. Mutassuk meg, hogy az életünk nem játék! Magyarország alkotmánya nem játék!

Ha ezt a módosítást megszavazzák, az Alaptörvény fogja kimondani:
– az egyetemi hallgatók röghözkötésének lehetőségét;
– az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;
– a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;
– a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;
– a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;
– a szabad választások korlátozása
– a független igazságszolgáltatás további korlátozását;
– az egyházak közötti diszkrimináció és a hitéletükbe beleavatkozás lehetőségét;
– 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;
– továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.
Mi ezeket a jogfosztó, diszkriminatív módosításokat elfogadhatatlannak tartjuk. Egy alkotmány az ország, és a benne élő emberek legfőbb közös dokumentuma kell legyen, nem az aktuális kormánytöbbség büntetésre használt játékszere!
Ha egyetértesz velünk, akkor csatlakozz:
kövesd az fb-oldalt, gyere el az itt hirdetett eseményekre, vidd hírét a tiltakozásnak! Ha szerveznél te is egy eseményt az Alaptörvény módosítása ellen, szólj, és segítünk!
A mostanáig csatlakozó szervezetek:
Humán Platform
Magyar LMBT Szövetség
A Város Mindenkié
Amnesty International
Budapest Pride
Középiskolai Hálózat
Független Előadó-művészeti Szövetség
Fundamentum (emberi jogok folyóirata)
Háttér Társaság a Melegekért-et
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
Labrisz Leszbikus Egyesület
Hallgatói Hálózat
Oktatói Hálózat
Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége
Első Magyar Egyetemfoglalás
Zöld Fiatalok
tranzit.hu
Ha csatlakoznátok: az alkotmanynemjatek@gmail.com címen lehet jelentkezni.

Posted in hírek, szolidaritás, tiltakozások | Tagged , , | Comments Off on Az alkotmány nem játék – Tiltakozás az Alaptörvény 4. módosítása ellen

Élőlánc a Corvinus Egyetemnél

Facebook  – Hallgatói Hálózat 

Két-háromszáz egyetemista tiltakozott a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épületénél a 62 évnél idősebb oktatók nyugdíjazása ellen. Az eduline tudósítója szerint nem gyűlt össze annyi diák, hogy a keddi – az ELTE bölcsészkarának Múzeum körúti épületeinél tartott – élőláncot megismételhessék, a főépület Duna-parti oldalán azonban végig álltak egyetemisták és oktatók, akik a “nem hagyjuk” és a “minden tanár marad” rigmusokat skandálták.

Az eduline tudósítójának egy pénzügy szakos corvinusos azt mondta, azért jött el a demonstrációra, mert több olyan tanára is van, akit érint a nyugdíjazás. “Olyan szakmai tapasztalatuk van, amilyennel a fiatalabb oktatók még nem rendelkeznek. Ezeknek a tanároknak az óráira nemcsak hallgatók, hanem oktatók is bejárnak, tőlük tanulják a szakmát” – mondta. Három órakor a résztvevők bevonultak az épület aulájába, ahol a demonstráció véget ért.

A  csütörtöki akciót szervező diákok szerint “amikor az egyetemi vezetés a nyugdíjas korú tanárok eltávolítása mellett kénytelen dönteni, akkor saját legjobb meggyőződése ellenére is azoktól az oktatóktól válik meg, akik hosszú évtizedek munkájával gyarapították tudásukat”. “Álljunk ki közösen az egyetem hírnevét öregbítő szaktekintélyek kirúgása ellen, nélkülük sokkal kevesebb okunk lesz ide járni. Nem hagyjuk, nem engedjük el az oktatóinkat! Élőláncot fonunk az egyetem köré” – olvasható a Facebookon közzétett meghívóban.

Facebook – Hallgatói Hálózat

Az egyetemisták korábban az egyetem aulájában lévő Marx-szoborrnál helyeztek el egy “Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát” feliratú transzparenst, három egyetemista pedig a Szabadság hídra is felmászott csütörtök délután, és egy molinót feszítettek ki.

>> eduline.hu

Posted in hírek, szolidaritás | Tagged | Comments Off on Élőlánc a Corvinus Egyetemnél