Jakab Andor: Történelmi pillanat!

Történelmi pillanat!

Ha nem tudnál róla, az ország sorsa éppen most dől el. Gondolom magasról leszarod. Helyes, akkor úgy fogalmazom, hogy a TE sorsod ezekben a pillanatokban dől el.

Nem te döntesz róla.

De most dől el, hogy milyen hely lesz Magyarország. Ha nem történik semmi különös, akkor minden megy a szokásos mederben és Magyarország olyanná válik pár éven belül, mint ma Belorusszia. Kiszolgáltatva Putyinnak, sokak óhajának megfelelően kívül az Európai Unión. Hideg lesz, és éhezés, emberi jogoknak nuku. Lehet, hogy ez neked tetszeni fog, mert vannak haverjaid odafenn. De az is lehet, hogy nem fog tetszeni, mert például utálod a közmunkát meg állami hajléktalantárolóban lakást meg ilyesmit és a haverjaid odafenn egyszer csak elkezdenek szarni rád is. Ez majd kiderül. (Ja, a Kádár korszak kánaánjában szerintem ne nagyon reménykedj, a Szovjetunió megszűnt, nem leszünk megint olyan kipendült díszkurvák. Ezúttal ridegtartáson leszünk).

Viszont a kutyát nem fogja érdekelni!

Az, hogy neked tetszik-e majd, senkit az égadta világon nem fog érdekelni. Nem fogja érdekelni a többi magyart. Azt fogjuk mondani, hogy ezt érdemeltük, ekkora barom állatok vagyunk. Lesz rá ezer teória, hogy ki tehet róla, hogy oda jutottunk, ahol akkor leszünk. Hiába is mondod akárkinek, csak legyinteni fog. Ne traktáld ezzel a szarsággal. Abszolúte, semennyire nem fogja érdekelni a fentieket. A pártot. A párt azt fogja hangoztatni, hogy minden iszonyatosan fasza, neked pedig kurva jó. A nyugat haldoklik, itt sokkal olcsóbb a gáz és az import vodka, bla-bla-bla. Ha nagyon ugatsz, hogy nem tetszik neked a párt, majd kapsz egy frászt azt’ kész.

Tudod mennyire fogja érdekelni a külföldet?

Megmondom mennyire. Annyira, mint téged most az, hogy Szíriában meghalt egy ember vagy választási csalás volt. Na? Most aztán izgalomba jöttél? Buzogsz a tettvágytól? Már ülsz is repülőre? Na, hát PONTOSAN ennyire fogja érdekelni a németeket, amerikaikat, olaszokat, spanyolokat és a többi népséget a világon, hogy te hogyan érzed majd magadat Magyarországon pár év múlva. Amint kívül kerülünk az EU-ból, megszabadulnak ettől a seggfej, trollkodó, aggresszív kis segglyuk országtól, pont LESZARNAK majd bennünket. Ha nagyon rimánkodunk, majd küldenek segélyszállítmányt. Ha meg fel tudunk mutatni elég vért is, akkor jön a CNN is. Ennyi. Mitől kellene már őket jobban érdekelje? Mert olyan rendesek voltunk velük? Mert úgy lehúztuk őket és még zsaroltuk is? Hogy belülről próbáltuk szétkúrni az uniót, miközben a pénzüket elloptuk? Tudod kit fog érdekelni? 5-10 libsi hülye ír róla valami baromságot és kész.

Milyen a történelmi pillanat?

Semmi különös. Olyan, mint ez most. A történelmi pillanatokat az ember észre se veszi. Én ott voltam az elmúlt 20-30 év számos történelmi pillanatában közvetlen közel. Prágában, Berlinben. Itt Budapesten. A történelmi pillanatról csak nagyon kevesen tudják, hogy az történelmi pillanat. Miközben a történelmi pillanat van, a legtöbb ember kefél, dolgozik, hamburgert eszik, ilyesmi. Páran, pár ezren tüntetnek, a többinek meg nemtörténelmi pillanat. 🙂 Csak sokkal később lesz így nevesítve, hogy történelmi pillanat, amikor kénytelenek beleírni valami hülye történelem tankönyvbe, vagy wikipédia szócikkbe.

Hogy elfogadták a 4. alaptörvény-kiegészítést.

Ami lehetővé teszi Orbán Viktornak, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa az alaptörvényt. Nem viccelek. Erről van most szó. Lesz egy kis tüntetés, pár horpadt mellű kardigános majd magyaráz az Alkotmány utcában (még az a neve), aztán eldől a kérdés. Ha minden a papírforma szerint zajlik, akkor amíg te mondjuk éppen azzal leszel elfoglalva, hogy mi legyen a vacsora, addig szépen elfogadja az Alkotmánybíróság, hogy az alaptörvénybe nincsen beleszólása. Magyarul a magyar alkotmányosság minden korábbinál abszurdabb tréfa lesz. Mondom: az Alkotmánybíróság nem dönthet onnantól az alaptörvény tartalmáról.

Gondolom leszarod.

Világos, a legkisebb bajod is nagyobb ennél, meg amúgy is mi a picsát tehetnél? Tüntetni? Minek? Jogos. Minek? Tényleg minek. Elvégre csak arról van szó, hogy megszűnik a jogállam létezni, ezt a szót amúgy se szeretted, hogy jogállam. Meg erről az alkotmányról vagy alaptörvényről már úgyis untad a sok rizsát.

Én is így vagyok ezzel. Na és ezért megy is minden a papírforma szerint és ezért történelmi a pillanat. Mert innen nincs visszaút. Ha lenne visszaút, akkor nem lenne történelmi pillanat.

Miért nincs visszaút?

Mert ezt az egészet leszarjuk. Te is, én is. Tüntessen, aki az ilyen tüntetéseket még nem unja. Én nem fogok, te sem fogsz. Na így aztán simán elfogadják a 4. alaptörvény-kiegészítést. Zsidókurvák felőlük aztán cikkezhetnek New Yorkban, Majtényi László okoskodhat, most itt a Fidesz van soron, és mint Kerényi Imre megmondta, nem tehetünk ellene semmit. Nem is fogunk. Igaza van, ez lesz.

És visszaút viszont azért nem lesz, mert erről szól a negyedik kiegészítés. Ezt fogják most megszavazni: hogy nincs visszaút. Ez a lényege, csak gondolom, még mindig nem érted.

Hiába gondolnák később meg magukat.

Azt szavazzák meg, hogy hiába gondolja meg magát az Alkotmánybíróság, már baszhatja. Nem szólhat bele többé. Nem lesz rá joga! A Fidesz mindig törvényesen jár el! Soha, semmi törvénytelenség, soha nem hazudnak! Igazat fognak mondani!

Az lesz a törvény!

Nemsoká a törvény azt fogja mondani, hogy a Fidesznek van igaza. Ja, és az Alkotmánybíróság nem szólhat bele abba, hogy mi van az alaptörvényben és mi nincs. Ha tehát beleírják, hogy a Fidesznek van igaza, akkor arról az Alkotmánybíróság nem mondhat semmit. Nem lesz rá joga ugyanis.

És akkor mi van?!

Abszolút jogos kérdés. Ki nem szarja le azt a pár vén, gyáva, ostoba, szar kis egzisztenciáját féltő farsangi bohócot? Gondolom leszarod őket. Én is. Tulajdonképpen semmi nem lesz. A történelmi pillanat csak annyi, hogy Magyarország majd szép lassan elkezd nem pont olyan lenni, mint amit megszoktál. Nem túl gyorsan, nehogy bekakilj. Szoktatni kell a jobbágyot. Aztán amikor beszoktál, aki akart, megszökött, majd lehet szopatni a parasztot keményebben. Ennyi az egész! A történelmi pillanat nem nagy ügy, észre se fogod venni. A legtöbben nagyon örülni fognak, hogy Magyarország milyen jól teljesít, Orbán már megint milyen ügyes volt, hogy megmagyarázta ezt is a magyar embereknek, és amúgy is haldoklik Európa, a kapitalizmus végóráit éli, nekünk nem diktál Brüsszel, pláne a balliberális média, Magyarország jól teljesít, mi soha nem hazudunk, az elmúlt nyolc év, Bajnai a libákat megölte, de Orbán Viktor az embereket megvédi.

És megmagyarázza.

A Szent Országgyűlésben. Tudod mit? Azt, hogy mi van törvény ügybe’. Törvény ügybe’ az van, hogy nem a magyar emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények vannak a magyar emberekért. És ha a magyar embereknek nem jó a törvény, akkor azokat Orbán Viktor a magyar emberek felhatalmazásával természetesen megváltoztatja és nem hagyja, hogy pár kabátos köcsög belepofázzon.

Gondolom ez a napnál világosabb neked is. Miért is ne hozhatna már Orbán Viktor törvényeket? Nem? Hát azért van. Arra való, azért szavaztál rá, hogy hozzon király törvényeket, ami a magyar embereknek jó. Mi ezzel a baj?

Hát ez olyasmi, hogy – elvileg – a törvényeket még a kormánynak is be kéne tartani. És arra valók azok a kabátos majmok, hogy amikor a kormány törvényt szeg, akkor mondja, hogy nem, nem. Nem szabad! Erre Viktornak mondani kellene, hm, akkor csinálom másképpen. Törvényesen.

Próbálom másképpen.

Vegyük például a gyorshajtást. Nem szabad, ugye? 130-nál nem szabad gyorsabban menni. Tetszik ez a magyar embereknek? Nem mindenkinek. De akkor mit tesz a magyar ember? Átírja a törvényt 260-ra? Nem teheti. Nincs rá joga. Mi emberek nem írhatjuk át a törvényt akkor sem, ha nem tetszenek. Megszeghetjük, de ha elkapnak, megbüntetnek érte, nem írhatjuk őket át.

Na. Most azt szavazzák meg, hogy Orbán Viktor átírhassa a rá vonatkozó (azaz a kormányt kordában tartó) törvényt, ha nem tetszik neki. Ha nem tetszik neki bármi vagy akármi, akkor átírja a magára vonatkozó törvényt. És akkor az van, senkinek semmi joga nem marad szólni, hogy az úgy nem jó. Nem lesz rá senkinek joga! De ha Orbán Viktor jó fej lesz, előbb-utóbb biztos jön egy még vadabb barom. Mondjuk Vona Gábor. Akkor majd az beleír valami vadorzó hülyeséget az alaptörvénybe. És tudod kinek nem lesz joga véleményezni? Az Alkotmánybíróságnak. Se senki másnak.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságnak nem lesz joga az alkotmánnyal (alaptörvénnyel) foglalkozni. Érted már, milyen furfangos, csavaros észjárású ez a Viktor? 😀

2013.03.06. 09:44 Jakab Andor

>>jakabandor.blog.hu

Posted in hírek, szolidaritás | Tagged | Comments Off on Jakab Andor: Történelmi pillanat!

Index: Tüntetők a Fidesz székházában

Néhány tucat tüntető mászott be a Fidesz Lendvay utcai székházának vaskapuján csütörtök délelőtt. Az épületbe nem jutottak be. A civil demonstrálók az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoznak, és addig maradnak, amíg vissza nem vonják a javaslatot. A helyszínre rohamrendőrök érkeztek, akik távozásra szólították fel őket, de végül nem léptek közbe, hanem váratlanul összepakoltak és elmentek. A tüntetők maradtak, később ketten bementek a székházba is, így a rendőrök visszatértek.

Az autókijáratot lezáró kapun körülbelül 30-40 ember mászott át, jelentette a helyszínről az Index tudósítója. A demonstrálók egy része leült, a többiek ácsorognak és transzparenseket tartanak, amelyeken az alaptörvény 4. módosításában szereplő pontokat kifogásolják.

Több táblán “Az alkotmány nem játék” felirat olvasható. Egy ilyen feliratot raktak ki a székház Dózsa György útra néző ablakára is. Szombaton délután háromra civil szervezetek ezzel a címmel hirdettek tüntetést a Parlamenthez közeli Alkotmány utcába. A tüntetők közölték: mindannyian civilek, szervezőjük nincs, spontán megmozdulásként gyűltek egybe. Tudósítónk szerint a tüntetők között több olyan ismerős arc is látható, aki korábbi LMP-s és HaHá-s tüntetéseken is megjelent.

Elterjedt az a hír, hogy a Demokratikus Koalíció csatlakozni akar a demonstrációhoz, de ezt határozottan elutasították a cilvilek. Közölték, hogy függetlenek akarnak maradni és ha a DK tagja odamennek, ellenük is tüntetni fognak. Mint később kiderült, a DK részéről Vadai Ágnes már korábban meghirdette “A Fidesz viszonya a nőkhöz – idézetek nőnap előtt egy demonstrációhoz” című sajtótájékoztatóját a Lendvay utcába.

A tüntetők azt mondták: a Fidesz-székházban számíthattak érkezésükre, mert amikor gyülekeztek, többen kijöttek és aggodalmas arccal figyelték őket. Érkezésükkor egy biztonsági őr az egyik ember kezére rácsapta az ajtót.

A rendőrség azt kérte a résztvevőktől, hogy ne menjenek be az épületbe, mert azzal szabálysértést követnek el. Az udvaron, az épület bejáratánál ezért kisebb dulakodás alakult ki. Egy embert a rendőrök ölben vittek ki, mert a férfi megpróbált behatolni a székházba. A rendőrök azt mondták, hogy a fiatalember ellenszegült a rendőri intézkedésnek, ezért őt megbilincselték és elszállították a helyszínről. Egy a helyszínre érkező rendőrautó a Lendvay utca sarkán összeütközött egy másik járművel.

A tüntetők azt mondták: a demokráciáért és a demokratikus jogállamért aggódó, öntudatos állampolgárokként vannak jelen. Készek addig maradni, amíg a Fidesz vissza nem vonja az alaptörvény 4. módosítására tett javaslatot. Elmondásuk szerint azért mentek a pártszékházhoz, mert látható, hogy a módosítást fideszes és KDNP-s képviselők adták be egyéni képviselői indítványként.

Negyed tizenkettőkor a székházból egy ember, a tulajdonos képviselője felszólította a tüntetőket arra, hogy magánterületen vannak, ezért hagyják el a helyet. Ezután a rendőrök parancsnoka is felszólította őket a távozásra, de a tüntetők némák maradtak, nem reagáltak a felszólításra.

A rendőrök végül nem léptek közbe, nem sokkal dél előtt mindannyian elhagyták a helyszínt. Tudósítónk szerint a visszavonulás oka az lehet, hogy a Fidesz székház üzemeltetője végül nem kért rendőri intézkedést. A tüntetők képviselője ezután azt mondta, ma éjfélig biztosan maradnak, de lehet, hogy hétfőig is, amikor a parlament szavaz az alaptörvény módosításáról.

A rendőrség bejelentésre vonult ki a Lendvay utcához, közölte az Országos Rendőrfőkapitányság. Megerősítették, hogy egy embert előállítottak, egy rendőrautó pedig karambolozott, de nem sérült meg senki. A rendőrség délelőtt csak jogi felvilágosítást adott a székház üzemeltetőjének, majd elvonult helyszínről: A rendőrök úgy értékelték, hogy más intézkedésre nincs szükség.

Egy óra körül azonban ismét rendőrök jelentek meg a székháznál. Két tüntető ugyanis az épületbe is bejutott.

“Az agresszió nem elfogadható eszköz a viták rendezésére; ha valaki nem ért egyet a szomszédjával, nincs joga ahhoz, hogy berúgja az ajtaját. A magyar emberek elsöprő többségével együtt a Fidesz úgy gondolja, Magyarország nem kér a baloldal által folytatott, intenzív és immár antidemokratikus gyűlöletkampányból” – kommentálta a spontán akciót a Fidesz sajtóirodája. Közleményük szerint “ha Bajnai Gordon előre szól, akkor az embereit minden további nélkül beengedjük a Fidesz székházába”. Közölték, mindenkinek a véleményét fontosnak tartják és meghallgatják, a véleményszabadság ugyanakkor nem egyenlő az erőszak szabadságával.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz-frakció szóvivője, és Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója negyed egykor jelentek meg as székháznál. Selmeczi egy tányérról vaníliás karikát és nápolyit próbált kínálni a tüntetőknek. Szóba is akartak elegyedni velük, de ez nem nagyon jött össze, mert ők inkább azt skandálták, hogy “az alkotmány nem játék”.

Decemberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyeket a kormánypárti képviselők javaslata alapján most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba. A javaslat tartalmazza a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő szabályt, a gyűlöletbeszéd tilalmát. A házasságot csak férfi és nő között tennék lehetővé, de beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házastársak élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Az alaptörvény 4. módosítása tartalmazza azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt (az Alkotmánybíróság február 26-án semmisítette meg az egyházügyi törvénynek ezt a pontját). Miután az alkotmánybíróság a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ezt most ugyancsak az alaptörvény tiltaná. Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja.

A javaslat súlyos ellentmondásaira többen felhívták Áder János köztársasági elnök figyelmét. Február végén Szabó Máté nyílt levélben fordult az államfőhöz, amelyben a módosítása aláírásának megfontolására kérte őt. Szabó Máté szerint ha az országgyűlés által még tárgyalt előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegéből, ami az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti.

Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára arra szólította fel a magyar kormányt, hogy halassza el a szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. Tiltakozott a módosítás ellen az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság is.

Az államfőt az Alaptörvény negyedik kiegészítése olyan dilemma elé állítja, amire nincs jó megoldás. Alá kellene írnia az alkotmánysértő Alaptörvény- módosítást, mert ez van az Alaptörvényben, de mégsem írhatja alá, mert őrködnie kéne az államszervezet demokratikus működése felett.

Posted in hírek, social background HU, tiltakozások | Tagged | Comments Off on Index: Tüntetők a Fidesz székházában

“Actipedia” Crowdsourcing Platform Goes Public

Database of creative activism case studies will inform and inspire a new generation of activists

The Yes Lab and the Center for Artistic Activism are announcing the launch of Actipedia.org, an open-access, user-generated database of creative activism case studies designed to inspire activists.

“We designed Actipedia to inspire activists to more creative—and effective—actions,” explains Stephen Duncombe, co-founder of the Center for Creative Activism.

“Actipedia is about sharing the ways people challenge power and envision a better society,” adds Andy Bichlbaum of the Yes Lab. “To change the world we’ve got to learn from each other.”

Actipedia is built on an open-source platform and is designed for ease of use, with simple formats for viewing, searching and posting examples. The site draws case studies from original submissions, reprinted news articles, and informal snippets of action reports. Although it is only now launching, Actipedia already hosts over 400 case studies and counting, from countries from all over the world.

“Actipedia provides a space for inspiration and for contribution,” noted one recent user. “Seeing all the amazing work going on around the world motivates me and makes me realize the potential impact I can have.”

Contact:
Stephen Duncombe
212-998-7327
srd@artisticactivism.org
http://actipedia.org

The Yes Lab helps activist groups carry out media-getting creative actions, focused on their own campaign goals. Through brainstorms and trainings, social justice organizations can take advantage of all that the Yes Men—Andy Bichlbaum and Mike Bonanno—have learned, not only about our their own ways of doing things, but those practices they’ve come in contact with over the decade and a half they’ve been engaging in creative activism and tactical media.

The Center for Artistic Activism is a place to explore, analyze, and strengthen connections between social activism and artistic practice. The Center was founded by Stephen Duncombe, longtime activist and professor at New York University and Steve Lambert, longtime artist and professor at SUNY Purchase. Since 2009, the center has has served as a site for artistic activist trainings, actions, research and resources. The Center seeks to foster more creative activists and more effective artists.

Actipedia can be found at http://actipedia.org/ or on twitter @Actipedia, and the collaborators are available for interviews upon request.

To unsubscribe from this newsletter, click here.
To never receive email from the Yes Lab, click here.
This email was sent from:

20 Cooper Square
Fifth Floor
New York, NY 10003
United States

Posted in EN, taktika/tactics | Comments Off on “Actipedia” Crowdsourcing Platform Goes Public

A Fidesz-székház foglalók közleménye

Tüntetők rohanták le a Fidesz székházát
A civil demonstrálók, akik a bejáratot védő vaskapun másztak át, akciójukat indokolva azt mondták, az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoznak. Az épületbe nem jutottak be. A helyszínen lévők azt közölték, mindannyian civilek, szervezőjük nincs, spontán megmozdulásként gyűltek egybe. A demonstrálók leültek az épület udvarán, ahol kifeszítettek egy “Az alkotmány nem játék” feliratú transzparenst. Többen papírlapokat akasztottak a nyakukba, amelyeken többek között “tisztességes kampányt, szabad választást”, “hajléktalannak lenni nem bűn”, “független igazságszolgáltatást”, “állami önkénytől mentes egyházakat”, valamint “szabad egyetemen szabad tanulást” feliratok olvashatóak.
Néhány perccel akciójuk kezdete után fél tucat rendőrautó is a helyszínre érkezett. Az időközben kinyitott kapun rendőrök mentek be az udvarra, akik az egyik résztvevővel beszéltek a demonstráció céljáról. Egy rendőrautó a Lendvay utca sarkán összeütközött egy másik járművel. A rendőrség azt kérte a résztvevőktől, hogy ne menjenek be az épületbe, mert azzal szabálysértést követnek el.
Az udvaron, az épület bejáratánál kisebb dulakodás alakult ki. Egy embert a rendőrök ölben vittek ki, mert a férfi megpróbált behatolni a székházba. A rendőrök azt mondták, hogy a fiatalember ellenszegült a rendőri intézkedésnek, ezért őt megbilincselték és elszállították a helyszínről.
Az egyik résztvevő újságírónak azt mondta, hogy azért szervezték a hangsúlyozottan békés demonstrációjukat, mert tiltakozni akarnak az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Véleménye szerint annak elfogadásával minden magyar ember jogait korlátozni fogják. Kijelentette, addig akarnak a székháznál maradni, amíg “a gyalázatos módosítást” vissza nem vonják.

A tiltakozók közleménye

Valódi alkotmányt Magyarországnak!

A Fidesz-KDNP elnyomó rendszert épít. A rezsim három éves rombolása után ma Magyarországon az alkotmányosság, a jogállamiság és a társadalmi szolidaritás legalapvetőbb követelményei sem érvényesülnek. A kormánnyal szembeni ellenállásunk immár lelkiismereti kérdés. Ezért élünk a polgári engedetlenség eszközével. Kezdeményezésünk erőszakmentes, pártoktól független, és minden demokratikus érzelmű honfitársunk szolidaritására számítunk.

Tiltakozunk a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerének szétverése ellen!

Tiltakozunk az ellen, hogy a Fidesz-KDNP képviselői az Alkotmánybíróság által már alkotmányellenesnek ítélt rendelkezéseket írnak az “Alaptörvénybe”!

Tiltakozunk az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása, és a hallgatók röghöz kötése ellen!

Tiltakozunk a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen!

Tiltakozunk a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok család fogalmából való kirekesztése ellen!

Tiltakozunk a szólásszabadság korlátozása ellen!

Tiltakozunk a független igazságszolgáltatás további korlátozása ellen!

Tiltakozunk az egyházak közötti diszkrimináció ellen!

Tiltakozunk a szabad választások korlátozása ellen!

Tiltakozunk az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése és 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítése ellen!

Innen, a Fidesz székházból-ból üzenjük minden honfitársunknak:

Nem legitim kormány az, amely felhatalmazásával visszaélve a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik!

Az egyoldalúan megalkotott „Alaptörvény” nem legitim alkotmánya Magyarországnak, mivel nem az alkotmányosság és az emberi jogok védelmét, hanem a Fidesz-KDNP hatalmi érdekeit, a jogfosztást és a diszkriminációt szolgálja!

A Fidesz-KDNP képviselőitől követeljük, hogy vonják vissza az „Alaptörvény Negyedik módosításáról” szóló előterjesztésüket. Magyarország új Alkotmányát széleskörű társadalmi részvétellel kell megalkotni, és népszavazással megerősíteni.

Ki kell állnunk a jogainkért, ki kell állnunk egymásért: szerveződnünk, tüntetnünk, sztrájkolnunk kell.

Éljen a köztársaság!

>> Az alkotmány nem játék!

Posted in hírek, social background HU, szolidaritás, tiltakozások | Tagged | Comments Off on A Fidesz-székház foglalók közleménye

Az alkotmánymódosítás elhalasztására szólította fel a kormányt az ET

Az Európa Tanács minden tagállamának fenn kell tartania a jogállamiságot – mondta tudósítónknak az Európa Tanács főtitkára.

Az alaptörvény-módosításról szóló parlamenti szavazás elhalasztását kérte Navracsics Tibortól az Európa Tanács, amíg a jogszabály-tervezetet megvizsgálja a Velencei Bizottság – tudatta lapunkkal Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára, aki ma levelet küldött a magyar miniszterelnök-helyettesnek. Jagland azt is közölte, hasonló kéréssel fordult levélben Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez, és felkérte a Velencei Bizottságot, mielőbb vizsgálják meg a tervezetet.

Az ET-főtitkár telefonon azt is elárulta, súlyos aggodalmának adott hangot az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban, amikor hétfőn találkozott a magyar miniszterrel Strasbourgban. – Amikor a kormány olyan megoldásokat terjeszt be újra, amelyeket az alkotmánybíróság egyszer már megsemmisített, akkor a kormány azt a benyomást kelti, hogy hajlandó a kétharmados parlamenti hatalmát felhasználva felülbírálni az alkotmánybíróságot, ami veszélyezteti a fékek és egyensúlyok rendszerét – közölte lapunkkal Thorbjorn Jagland. Hozzátette: „az ügy azt az alapvető elvet érinti, hogy az Európa Tanács minden tagállamának fenn kell tartania a jogállamiságot, illetve hogy az alkotmánybíróságnak függetlennek is kell látszania, és azt nem bírálhatja felül a törvényhozás, vagy a végrehajtó hatalom”.

Az ET-főtitkára lapunknak nyilatkozva meglepetésének adott hangot, hogy a korábbi egyeztetések ellenére az Országos Bírói Hivatal elnökének mandátuma a törvény szerint még meghosszabbítható. – Világos megállapodásunk van erről a magyar kormánnyal, és adottnak vettem, hogy a Fidesz-frakció támogatását bírja az ügyben a kormány, de engem tájékoztattak arról, hogy ez a változtatás nem ment át – mondta az ET főtitkára. Navracsics Tibornak írt levelében erre is magyarázatot kér, a hétfői találkozón a kérdés nem merült fel.

Arra a kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy miután a magyar ügyek január végén viszonylag nyugvópontra érkeztek az ET és a magyar kormány között, ezzel a kormány visszaélt annyiban, hogy ismét napirendre kerül a magyar jogállamiság kérdése, Jagland úgy vélekedett, a korábban az igazságszolgáltatás-, és médiaügyekben a magyar kormánnyal kialkudott egyezséget külön kell választani a mostani, alaptörvény-módosítással kapcsolatos kérdéstől, ami új témákat vet fel.

Az Európai Bizottság tisztában van a benyújtott alaptörvény-módosítással, de mielőtt véleményt alkot róla, le kell zárulnia a végleges jogi szöveg szakértői elemzésének – mondta lapunk kérdésére Pia Ahrenkilde-Hansen, az EB szóvivője. – A bizottság bízik abban, hogy a magyar hatóságok tiszteletben tartják a korábbi vállalásaikat, és biztosítják, hogy a jogszabályok mind betűjükben, mind szellemükben megfelelnek az uniós jognak – közölte a bizottsági szóvivő.

Bizottsági források ugyanakkor emlékeztetnek, ahol nincs kompetenciája a bizottságnak, azaz nincs uniós szabályozás, ott nem tud érvényt szerezni esetleges aggályainak. Az alkotmánybíróságok hatáskörének átszervezésére például semmilyen ráhatása nincs Brüsszelnek, s a bíróságok szervezésének mikéntjéről szóló uniós előírásokat is csak a csatlakozás előtt tudják kikényszeríteni. A bírák nyugdíjaztatásának kérdésében is végül egy megkülönböztetést tiltó irányelvre hivatkozott az unió a kötelezettségszegési eljárás megindításakor, ami források szerint azt mutatja, a testület olykor kénytelen a konkrét tárgyhoz szorosan nem köthető jogszabályokat segítségül hívni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar ügyekben felelős két rapportőre is kiadott egy nyilatkozatot szerdán, melyben aggodalmukat fejezték ki a tervezett alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban. A svéd liberális Kerstin Lundgren, és a cseh konzervatív Jana Fischerová közleményben szögezték le: „Ez a módosítás több olyan intézkedést vezet be újra, amelyet alkotmányellenesnek nyilvánított az alkotmánybíróság, és amelyek a Velence Bizottság véleménye szerint ellentétesek az európai sztenderdekkel. Reméljük, hogy ezeket a módosításokat nem fogadja el a parlament jelenlegi formájukban.” A két jelentéstevő legutóbb a múlt héten járt Budapesten, ez már a harmadik útjuk volt. Jelentéstervezetüket áprilisban mutatják be, ez alapján szavaz majd a parlamenti közgyűlés arról, megfigyelés alá kell-e helyezni Magyarországot a demokrácia és a jogállamiság állapota miatt.

Csütörtökön az Európai Parlament foglalkozik Magyarországgal: az állampolgári jogokban illetékes bizottság előtt Rui Tavares képviselő bemutatja a magyar demokráciát és jogállamiságot vizsgáló jelentéssorozat negyedik elemét. A csütörtökön megvitatandó dokumentum kitér a kérdéses alaptörvény-módosításokra is. A jelentés szerint legalább két ponton aggodalomra ad okot az alkotmánybíróság tervezett szabályozása: egyrészt az, hogy az alkotmánybíróság nem tudna majd hivatkozni az alaptörvény elfogadása előtt meghozott döntésekre és azok indoklására, illetve hogy csak az alaptörvényben rögzített jogalkotási eljárási szabályokkal összefüggésben tenné lehetővé az alkotmánybíróság számára a tervezett alaptörvény-módosítások alkotmányosságának formális vizsgálatát. A jelentés megállapítja, hogy a módosítások miatt számos alapvető jog potenciálisan leszűkülhet, itt kiemeli a véleménynyilvánítás szabadságára, a hajléktalanokra, és a röghöz kötésre vonatkozó szabályozástervezetet.

Zalán Eszter

>> nol.hu

Posted in hírek, social background HU | Tagged , | Comments Off on Az alkotmánymódosítás elhalasztására szólította fel a kormányt az ET

Halász János: folytatni kell az építkezést

A folyamatosságot, az együttműködést és a kulturális rendszerváltás továbbvitelét tűzte ki céljául a február 28-án hivatalba lépett új kulturális államtitkár. Halász János sikerként értékelte a vidéki közgyűjteményi rendszer és közösségi művelődés átalakítását, és fontos szerepet szán a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA).

“Fontos és jó irány, ami 2010 óta zajlott a kulturális politikában. Azt szeretném folytatni, amit elődeim, Szőcs Géza és L. Simon László is elindítottak” – mondta az MTI-nek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkári székét a kulturális államtitkárira cserélő politikus.

Hangsúlyozta: ebben a ciklusban megy végbe a valódi kulturális rendszerváltozás, hiszen 2010-ig a magyar múzeumi és színházi világ jórészt ugyanabban a szervezeti, fenntartói struktúrában működött, mint 1990 előtt. Ezen a finanszírozási rendszeren az előadóművészeti törvény sem változtatott olyan mértékben, mint a múzeumokat, könyvtárakat és levéltárakat érintő jogszabály-módosítások – emlékeztetett.

Felbomlott például a megyei múzeumi hálózat, és január 1-től a területükön található múzeumok fenntartói jogát döntően a települési önkormányzatok kapták meg. “Ezek a múzeumok nagyon fontos helyi identitásképző intézmények, és most, hogy visszakerültek, új távlatok nyílnak a múzeumok helyi közösségekhez való kapcsolódásában” – érvelt az államtitkár.

Halász János elismerte, hogy vannak szegényebb települések, emlékeztetett azonban arra, hogy tartozásaik átvállalásával a kormány kiszabadította őket az adósságcsapdából. De az állam ezen túl sem hagyja magára az önkormányzatokat, amelyek 910 millió forintot kapnak az általuk átvett intézmények működtetésére és azok esetleges adósságainak rendezésére – tette hozzá.

Az államtitkár értékelése szerint a vidéki közgyűjteményi hálózat átalakításával következetes és működőképes rendszert sikerült létrehozni, nem zárta ki azonban, hogy a tapasztalatok értékelése után lehetnek apróbb változások.

A Magyar Művészeti Akadémia szerepe nagyon fontos a kulturális rendszerváltásban, ezt a megkerülhetetlen pozíciót kell most kiteljesíteni és tartalommal megtölteni – tért ki a köztestület növekvő feladataira, hozzáfűzve: Balog Zoltán miniszter és az MMA elnöke októberig áttekintik a hazai kultúrafinanszírozás rendszerét.

“Mikor arról beszélünk, hogy kulturális rendszerváltozásra volt szükség, akkor annak nemcsak a strukturális változások képezik részét, hanem a finanszírozási oldal is, ennek elemét képezi az MMA szerepének erősítése is” – jegyezte meg.

Halász János hangsúlyozta: miután az MMA mint önálló köztestület megjelent az Alaptörvényben, az államnak visszább kell vonulnia a kultúrafinanszírozásból és -irányításból, természetesen segítve az autonóm önigazgatási szerv létrejöttét. “A tudomány és a művészet területén joggal és modern módon tesszük ezt, bizonyos értelemben a Magyar Tudományos Akadémia mintájára” – jegyezte meg.

Az államtitkár elmondása szerint ezek a változások érinthetik a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) is, az esetleges átalakítás azonban nem az első lenne az NKA történetében, hiszen az alap 2010-től egészen más finanszírozási rendszerben működik, mint addig.

“Nagyon fontos alapelv a kiszámítható finanszírozás is: időben legyenek odaítélve a támogatások, és azokat biztonsággal kapják is meg a kulturális élet szereplői. Sok probléma feszít bennünket, de ezek fő okozója az a kényszer, amelyet a szocialisták teremtettek az ország eladósításával. A kultúra területén is számos teendőnk van, de nagyon sokat is tettünk, és L. Simon László áldozatos munkájának is köszönhetően idén már lehet látni a pozitív elmozdulást” – fogalmazott.

A Műcsarnok sorsára kitérve emlékeztetett: amennyiben a tárca indítványát elfogadja az Országgyűlés, akkor a kortárs kiállítóhely épületét “helyes és üdvözlendő” módon az állam az MMA tulajdonába adja. “Persze az is fontos, a Műcsarnok mint intézmény hogyan fog működni ezután, ebben is lesz egy átmenet, amelyben nagyon fontos az együttműködés a kormányzat és az MMA között. Adassék meg a lehetőség, hogy ezt a folyamatot végigvigyük, azt követően pedig, remélem, nem a művészek, hanem majd a művek vitatkoznak egymással” – fűzte hozzá.

Mint az államtitkár elmondta, a tárcához érkezett egy beadvány, amely az Ernst Múzeumból egy fotográfiai központot hozna létre, erről azonban még nem született döntés. Mérlegelni kell többek között, hogy a városligeti múzeumi negyedben felépítendő fotográfiai múzeumhoz hogyan illeszkedne a központ terve – jegyezte meg.

Halász János felidézte, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) igazgatói pályázatát február 20-án írták ki, és a bíráló bizottság leendő véleményét mérlegelve a miniszter várhatóan április közepén dönt az új vezető személyéről. “Még nem tudjuk, hányan pályáznak, de remélem, többen is, mert nagyon fontos az MTTM szerepe” – emelte ki a kultúrpolitikus, hozzátéve: a Közszolgálati Egyetem Ludovika campusának kialakításával hosszabb távon a jelenleg széttagoltan működő múzeum is egy telephelyre kerülhet.

A Ludwig Múzeumban február 28-án járt le Bencsik Barnabás igazgatói megbízatása, másnap pedig meg is jelent a vezetői pályázat. “Nem szabtuk személyre a kiírást, hanem egy olyan pályázatot tettünk közzé, amely a nemzetközi vérkeringésben is elhelyezi ezt a fontos kortárs művészeti intézményt” – közölte az államtitkár, aki azt is elmondta: az eredményt májusban hirdethetik ki.

Halász János kitért a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi reprezentációja erősítésének kérdésére is. “Ez egy olyan ügy, amelyet segítenünk kell, és amelyben az állami és a magánszféra egyaránt fontos. Az NKA-n keresztül eddig is támogattuk a magángalériák külföldi vásárokon való részvételét, és azt szeretném, ha ezt programszerűbben tennénk; párbeszéd során kell kialakítanunk valamilyen átfogó tervet. Nem biztos, hogy ez egy éven belül sikerülni fog, de szeretném ezt a munkát elkezdeni” – árulta el.

Az Iparművészeti Múzeumról szólva az államtitkár emlékeztetett: az épület rekonstrukciójára 250 millió forintot már biztosított a kormány, majd 2012 augusztusára lezajlott a bővítésre kiírt nemzetközi tervpályázat is, a kiviteli tervek elkészítésére 140 millió forint áll rendelkezésre. “A kormány odaállt az ügy mellé” – fogalmazott.

Halász János elmondta, hogy a Pesti Magyar Színház jövőjével kapcsolatban több ötletről is értesült már, a kérdésre színvonalas szakmai vita során keresnek megoldást.

Kedden szavazta meg az Országgyűlés, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom összege emelkedjen, miután tavaly megváltozott a művészeti középdíjak rendszerét szabályozó rendelet is.

“Korábban nagyon sok díjat osztottak ki, de az ezekkel járó jutalom összege hosszú éveken keresztül változatlan maradt, így nagy változás volt az, hogy ezt az elértéktelenedést megállítottuk. Kevesebb, de magasabb presztízsű díjat adunk át, és ennek arányában a velük járó jutalom összege is emelkedett” – értékelt.

Mint az államtitkár közölte, a régész szakmai szervezetek elégedetlensége ellenére nem kívánnak hozzányúlni a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások nemrég megváltoztatott szabályozásához, emlékeztetett azonban arra, hogy a régészek által kifogásolt idő- és költségkeret alól a kormány egyedi döntéssel felmentést adhat, augusztusban ezt tíz beruházás esetén meg is tette.

Halász János hangsúlyozta: komoly átalakulás megy végbe a vidéki közművelődésben is, amelyre a szemléletváltásnak köszönhetően lassan jobban illik a közösségi művelődés szó. “A különbség leegyszerűsítve az, hogy a közművelődés inkább intézmény-, a közösségi művelődés inkább használatközpontú, hogy nem a népművelők mondják meg az érintett településeknek, mit kell csinálni, hanem ők maguk működtetik azt a házat” – tette hozzá.

Felidézte: a Vidékfejlesztési Minisztérium Integrált Közösségi Szolgáltató Tér programjában több mint 600 kis közösségi tér jött létre, az Emmi pedig 1 milliárd forintos pályázattal segít ezeket az intézményeket tartalommal, programokkal megtölteni.

Az artmozikról szólva az államtitkár kiemelte: ezek elsősorban a többnyire értékes szerepet betöltő intézmények a mozizási szokások megváltozása miatt kerültek nehéz helyzetbe. Mint elmondta, az artmozik digitális átállását évi 100 millió forinttal segíti a tárca, és L. Simon Lászlóval – aki az artmozik programjait tavaly 200 millió forinttal támogató NKA alelnöke maradt – is folytatódik az együttműködés ezen a területen is.

A Seuso-ügyben a kormányzat álláspontja nem változott: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről. “Nemrégen megjelent egy magyar tanulmánykötet, és remélem, hogy ez majd újabb lendületet ad az ügynek. Zelnik István műgyűjtő ajánlata zsákutca lett volna” – mondta Halász János.

>> prae.hu

Posted in hírek, történet | Tagged , , , | Comments Off on Halász János: folytatni kell az építkezést

Constitutional Revenge

It has been a while since the last post on this blog, but my Princeton colleague Kim Lane Scheppele, who heads our Law and Public Affairs program, is still tracking the unraveling of democracy in Hungary, and has a new, disturbing report after the jump:

Constitutional Revenge
Kim Lane Scheppele, Princeton University

One year ago, Hungary’s slide from a multiparty democracy into a one-party state was all over the headlines. The European Union responded, threatening sanctions. The Council of Europe (keeper of the European Convention on Human Rights) repeatedly rapped Hungary’s knuckles for violating European norms on democracy and the rule of law. The United States expressed concern. The forint (Hungary’s currency) dramatically weakened, even against the weakening Euro.

krugman.blogs.nytimes.com

Posted in EN, news, social background HU | Comments Off on Constitutional Revenge