Tusnádfürdői anziksz

(…)
A kortárs kultúra,
és ezen belül a 0m2 szűkebb illetékességi területe, a művészet pedig evidensen az a terület, ahol az autonóm, civil szereplők aktívak, nélkülözhetetlenek. (Ami meg magukat az alkotókat illeti: nem civil művész evidensen nincs is.) Sőt, ma a kortárs művészeti színtéren többnyire ők, és egyes magángalériák állítják elő azt, ami a leginkább figyelemre méltó. Sajátos ez a helyzet, és nem kellene, hogy így legyen, de részben annak következménye, hogy a nagy művészeti közintézmények egyre kevésbé látják el feladatukat. Az ott dolgozók egyre kevésbé mernek autonóm módon cselekedni és megszólalni.

Hallani egy pisszenést a Műcsarnokból, a tegnapi bejelentés óta? Kiszivárog egyetlen hang is az egykori megyei múzeumokból? A MODEM ügyében a kétségkívül határozott igazgatói kommüniké óta megszólalt egyetlen intézményi szereplő is? Mond, vagy tesz valaki valamit a szó szerint tengődő, szakmai vezetés nélküli, sokmilliárdos kulturális intézményeink ügyében a Janus Pannonius Múzeumtól az Iparművészeti Múzeumig? Szóba hozza még valaki a térdre kényszerített Magyar Nemzeti Galériát? (Tisztelet az igen kevés számú kivételnek, a szakszervezettől – KKDSz – a tranzit.hu akciónapok szervezőiig, fórumok és elszórt tiltakozások résztvevőiig, a független egyesületek néhány munkásáig.) De, hogy egy kicsit piszkáljam az olvasót is: vitatkozik valaki például a 0m2 nyitócikkének kérdésein? A sokat kritizált mottót a szerkesztők levették az elejéről, pont azért, hogy az a szöveg ne álljon a vélemények kifejtésének útjába, de a kommentelők, bocs, azóta valahogy nincsenek sehol.

(…)

tovább: 0m2