Királyi kegy

Sokatmondó az a mellébeszélés, ahogyan L. Simon László „válaszol” a Magyar Narancsban Urfi Péter kérdésére, hogy akkor mi is igaz a rémhírből, beolvad-e a Nemzeti Kulturális Alap a Magyar Művészeti Akadémiába, vagy sem? És a legtöbb, amit az NKA volt alelnöke mondani tud erről, az ennyi: „egyértelmű az a kormányzati szándék, hogy a kultúrafinanszírozás egészét áttekintsük és átalakítsuk”. Mert „kezelni kell a kultúrafinaszírozás zavarait és párhuzamait”, még akkor is, ha az NKA „jelentős érték”, hatékony és olajozott működéssel.

Március, Vigadó, tiltakozás a művészeti akadémia ellen. Fotó: Móricz-Sabján Simon

A Fidesz-kommunikációban járatos hírolvasó ennyiből már tudja, hogy az „egyesülés” eldöntött tény, csak kicsit még kozmetikázni kell bejelentés előtt. Azt, hogy miként válik majd egyetlen tollvonással az adófizetők pénze királyi keggyé, jutalommá. Hűségpénzzé. A kozmetikázásra most meg pláne szükség lesz, mert már az Alkotmánybíróság is kimondta azt, amit mindenki tudott: az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével. Ha késve is, ha következmények nélkül is (hiszen maga az alaptörvény is így rendelkezik), de legalább már látjuk leírva azt, amit olyan sokan kifogásoltak az elmúlt időszakban.

tovább: nol.hu