Hatvan szak szűnik meg 2016-ra: vasárnap a Kossuth téren tüntetnek

Több tucat szak 2016-os kivezetése és a felsőoktatás átalakítása ellen demonstrálnak vasárnap a Kossuth téren. A törvénymódosítást jövő hét elején fogadja el a parlament.

Huszonegy alapszak, harminchét mester- és két osztatlan képzés 2016-ra való megszüntetése és a felsőoktatási törvény módosítása ellen tüntet július 5-én, vasárnap a Kossuth téren a Ne szűnjön meg a ”ELTE TáTK – Veszélyben vannak az egyetemeink” Facebook-csoport. Az este hétkor kezdődő ”Halotti tornán” performansz és beszédek is lesznek, ”a kormány és az egyetemek focicsapata fog összecsapni egymással”.

Ahogy korábban megírtuk, a 2016/2017-es tanévre érvényes képesítési jegyzék alapján lőttek például a kulturális antropológia, az andragógia és a társadalmi tanulmányok alapszaknak, és megszűnik többek között a nyelvtudomány, a vizuális kultúratudomány, illetve a szociális munka és szociális gazdaság mesterképzés. Átalakul a felsőoktatási szakképzések rendszere is. Több szak átalakul, és újakat is bevezetnek. Nem a vasárnapi tüntetés az egyetlen tiltakozás: a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság állásfoglalását a képzés megszüntetésével kapcsolatban itt olvashatjátok.

”Mire szeptemberben visszatérünk az egyetemre, nem tudhatjuk, hogy létezik-e még a szak, amelyet tanítunk, hogy egyetemnek, alkalmazott tudományok egyetemének, vagy főiskolának hívják-e az intézményünket és, ami a legfontosabb nem tudhatjuk, kit is nevez ki a miniszter az újonnan létrehozott konzisztóriumba, aminek ismereteink szerint egyetlen célja van: a felsőoktatás költségeinek lefaragása, mégpedig az egyetemi önállóság teljes kivégzésével” – írja közös, a magyar felsőoktatás dolgozóihoz címzett levelében a Facebook-csoport és az Oktatói Hálózat.

A levélben szó van a felsőoktatás támogatásának csökkentéséről, a konzisztóriumi rendszer bevezetéséről és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ”helyzetbe hozásáról” is. A szervezetek szerint ezeket ”kettős ideológia” támasztja alá: egyrészt a felsőoktatás és a munkaerőpiac közelítése, amely valójában ”pillanatnyi lobbiérdekeket” szolgál ki, másrészt az a hit, hogy ”a kormányzat mérhetetlen bölcsességénél fogva eldönti, mely szakmák lesznek hasznosak a magyar népnek és keresettek a munkaerőpiacon”. Az ugyanakkor, hogy a már tanulmányok kezdetekor tudni lehet, milyen munkakörben dolgozik majd és mennyit keres a diák, ”idejétmúlt koncepció”.

forrás: EduLine