Az el nem múló feudalizmus

(…) Ebben a cikkben egy 2008-ban elvégzett európai összehasonlító érték-kutatás eredményeit bemutatva azt keressük, hogy a feudalizmus és kapitalizmus történetileg jóval korábban végbement fázisváltása milyen nyomokat hagyott Európa érték-térképén. Hipotézisünk szerint a múlt nem múlt el, s amit ma találunk az egyes országokban, annak előzményei visszanyúlnak Európa középkori történetéig. Ha utazunk a mai Európában, könnyen megfigyelhetjük, hogy van egy határ, amelyen túl már nem látunk román, gót vagy reneszánsz épületeket. Ez a határ az Alduna vidékétől a keleti Kárpátok vonalát követve visz a Baltikumig. Ami ettől a vonaltól nyugatra esik, azt Szűcs Jenő szerint 1100-1200 táján Europa Occidens néven kezdték számon tartani, melyet kettéosztott egy korábban létrejött markáns vonal. Ez a vonal az Elba-Saale alsó folyásától délnek, a Lajta, s tovább a hajdani Pannonia nyugati pereme mentén húzódott, egybeesve a Karoling Birodalom keleti határával. Eredetileg ez a régió volt az Occidens, ahol klasszikus formájában létrejött a keresztény-feudális társadalom. Európa másik pólusán helyezkedett el Bizánc, mely defenzív merevséggel a rómaiak örökségének őrzőjének tartotta magát. Így jött létre Európa, mely merő geográfiai keretből a Christianitas szinonimájává vált, de nyomban ketté is hasadt. Európa nyugati fele a római katolikus rítust követte, míg Európa keleti fele a bizánci görög-ortodox kereszténység követőjévé vált. Az Európa nyugati felét keresztbe metsző Elba-Lajta határ nem tűnt el, sőt megerősödött, amit az mutat, hogy az 1500 után létrejött „második jobbágyság” csak e határvonaltól keletre jelent meg Európában. Szűcs Jenő a hidegháború idején Európát megosztó határt jellemezve joggal írhatta 1981-ben, hogy „csaknem fél évezred múltán, napjainkban, szinte pontosan megint e határvonal mentén (csupán Thüringiánál némi ingadozással) oszlik meg Európa minden korábbinál végletesebben két „táborra”. Mintha csak Sztálin, Churchill és Roosevelt gondosan tanulmányozták volna a Nagy Károlyi státus quot a császár halálának 1130. évfordulóján” (Szűcs 1981: 315).

Cselekvő polgárok aránya Európában 2008-ban

Az European Social Survey vizsgálatsorozat keretében 2008-ban a kutatók az egyes országok lakosságát reprezentáló mintákba került személyeket kérdeztek meg arról, hogy mit tartanak kívánatosnak a társadalomban, ahol élnek, s mit tartanak fontosnak a maguk személyes életében. A kérdőív minden országban azonos megfogalmazást követett, s ezáltal az eredmények módot adnak arra, hogy Európa 2008-as érték-térképét megrajzolhassuk, s kapott térképét a Szűcs Jenő féle térképre rávetítve megnézzük, hogy Európa történeti régiói megkülönböztethetők-e még ma is. Korábban már tettünk erre egy kísérletet, s akkor nemcsak azt találtuk, hogy az érték-térkép és a történeti régiók térképe meglehetős átfedést mutat, hanem azt is kimutattuk, hogy minden erősen összefügg a napi internetezéssel (Csepeli, Prazsák 2010a). Korábbi kísérletünk során azonban még nem állt rendelkezésre a teljes adatbázis, mely időközben létrejött. (…)

tovább: Konfliktuskutató