Magyar Művészeti Akadémia: a függetlenek válaszolnak

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) elnöksége áprilisban levélben fordult Fekete Györgyhöz, a Magyar Művészeti Akadémia elnökéhez. A szövetség az MMA működésével kapcsolatban nyílt vitát kezdeményezett. Az Akadémia azt kérte a a Szövetségtől, hogy pontosan fogalmazzák meg: milyen, a művészeti életet érintő kérdésekben szeretne tájékozódni az MMA álláspontját illetően. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a FESZ válaszlevelét.

Szíves válaszát, melyben az általunk kezdeményezett vita tartalmi elemeivel kapcsolatban adott hangot érdeklődésének, az Akadémia főosztályvezetőjétől megkaptuk. Bár Szövetségünk a független (az állam által nem-normatív alapon finanszírozott) előadó-művészeti társulatok és alkotók érdekképviseletével foglalkozik, küldetésünknek tartjuk, hogy a kulturális igazgatás illetve szakmai közélet meghatározó folyamataival kapcsolatban is véleményt alkossunk, ezzel is elősegítve az integratív szakmai szemléletmód megerősödését. Az alábbiakban három pontban foglaljuk össze a tervezett vita legfontosabb kérdéseit – fenntartva a jogot, hogy az egyes pontok tovább bonthatóak, alpontokkal egészíthetőek ki.

1. A magyar közművelődés és közkultúra állapota

Magyarország kulturálisan rendkívüli mértékben tagolt. Egész országrészek vannak, ahol nincs lehetőség a kortárs, élő kultúrával történő közvetlen találkozásra. Az intézményrendszer, amely a kulturális javak előállítását és disztribúcióját hivatott szolgálni, több szempontból is meghaladott, illetve forrásszegényes. A kulturális mobilitás lehetőségei szűkösek – nincs államilag dotált és ösztönzött turnérendszer, illetve ehhez szükséges infrastruktúra-hálózat (nem kizárólag az előadóművészetek, hanem a mozgóképes alkotások és az irodalom, a képzőművészet számára sem). A kulturális cserekapcsolatok a nagy intézményekre korlátozódtak, amelyek ugyanakkor nem képesek a megyeszékhelyen kívüli városokba, illetve kistelepülésekre eljutni. Nincs strukturális megoldás az alapvető problémára, nevezetesen, hogy a kulturális közjavaink rendszeresítetten rendkívül szűk rétegek számára érhetőek el, ilyen módon a kultúra ma nem látja el alapvető funkcióját, a társadalmi esélyegyenlőség elősegítésével és a mobilitás erősítésével kapcsolatban. A kulturális irányítás szereplőinek gondolkodásából hiányoznak az ilyen értelemben vett közhasznúság szempontjai.  Van-e az MMA-nak közkulturális stratégiája? Van-e az MMA-nak közművelődési stratégiája? Milyen oktatási tevékenységet láttak el az elmúlt 2 év, illetve az azt megelőző 2 évtized során? Milyen képviseleti tevékenységet végzett az Akadémia a magyar művészek érdekében úgy bel-, mint külföldön az elmúlt 2 évben? Milyen kapcsolatokat ápol úgy idehaza, mint a külföldi művészeti és kulturális szervezetekkel, akadémiákkal? Milyen dokumentációs és disszeminációs aktivitásokat és megvalósult eredményeket tud felmutatni az elmúlt 2 évből?

nol.hu

This entry was posted in hírek, HU and tagged . Bookmark the permalink.