Halász János: folytatni kell az építkezést

A folyamatosságot, az együttműködést és a kulturális rendszerváltás továbbvitelét tűzte ki céljául a február 28-án hivatalba lépett új kulturális államtitkár. Halász János sikerként értékelte a vidéki közgyűjteményi rendszer és közösségi művelődés átalakítását, és fontos szerepet szán a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA).

“Fontos és jó irány, ami 2010 óta zajlott a kulturális politikában. Azt szeretném folytatni, amit elődeim, Szőcs Géza és L. Simon László is elindítottak” – mondta az MTI-nek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkári székét a kulturális államtitkárira cserélő politikus.

Hangsúlyozta: ebben a ciklusban megy végbe a valódi kulturális rendszerváltozás, hiszen 2010-ig a magyar múzeumi és színházi világ jórészt ugyanabban a szervezeti, fenntartói struktúrában működött, mint 1990 előtt. Ezen a finanszírozási rendszeren az előadóművészeti törvény sem változtatott olyan mértékben, mint a múzeumokat, könyvtárakat és levéltárakat érintő jogszabály-módosítások – emlékeztetett.

Felbomlott például a megyei múzeumi hálózat, és január 1-től a területükön található múzeumok fenntartói jogát döntően a települési önkormányzatok kapták meg. “Ezek a múzeumok nagyon fontos helyi identitásképző intézmények, és most, hogy visszakerültek, új távlatok nyílnak a múzeumok helyi közösségekhez való kapcsolódásában” – érvelt az államtitkár.

Halász János elismerte, hogy vannak szegényebb települések, emlékeztetett azonban arra, hogy tartozásaik átvállalásával a kormány kiszabadította őket az adósságcsapdából. De az állam ezen túl sem hagyja magára az önkormányzatokat, amelyek 910 millió forintot kapnak az általuk átvett intézmények működtetésére és azok esetleges adósságainak rendezésére – tette hozzá.

Az államtitkár értékelése szerint a vidéki közgyűjteményi hálózat átalakításával következetes és működőképes rendszert sikerült létrehozni, nem zárta ki azonban, hogy a tapasztalatok értékelése után lehetnek apróbb változások.

A Magyar Művészeti Akadémia szerepe nagyon fontos a kulturális rendszerváltásban, ezt a megkerülhetetlen pozíciót kell most kiteljesíteni és tartalommal megtölteni – tért ki a köztestület növekvő feladataira, hozzáfűzve: Balog Zoltán miniszter és az MMA elnöke októberig áttekintik a hazai kultúrafinanszírozás rendszerét.

“Mikor arról beszélünk, hogy kulturális rendszerváltozásra volt szükség, akkor annak nemcsak a strukturális változások képezik részét, hanem a finanszírozási oldal is, ennek elemét képezi az MMA szerepének erősítése is” – jegyezte meg.

Halász János hangsúlyozta: miután az MMA mint önálló köztestület megjelent az Alaptörvényben, az államnak visszább kell vonulnia a kultúrafinanszírozásból és -irányításból, természetesen segítve az autonóm önigazgatási szerv létrejöttét. “A tudomány és a művészet területén joggal és modern módon tesszük ezt, bizonyos értelemben a Magyar Tudományos Akadémia mintájára” – jegyezte meg.

Az államtitkár elmondása szerint ezek a változások érinthetik a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) is, az esetleges átalakítás azonban nem az első lenne az NKA történetében, hiszen az alap 2010-től egészen más finanszírozási rendszerben működik, mint addig.

“Nagyon fontos alapelv a kiszámítható finanszírozás is: időben legyenek odaítélve a támogatások, és azokat biztonsággal kapják is meg a kulturális élet szereplői. Sok probléma feszít bennünket, de ezek fő okozója az a kényszer, amelyet a szocialisták teremtettek az ország eladósításával. A kultúra területén is számos teendőnk van, de nagyon sokat is tettünk, és L. Simon László áldozatos munkájának is köszönhetően idén már lehet látni a pozitív elmozdulást” – fogalmazott.

A Műcsarnok sorsára kitérve emlékeztetett: amennyiben a tárca indítványát elfogadja az Országgyűlés, akkor a kortárs kiállítóhely épületét “helyes és üdvözlendő” módon az állam az MMA tulajdonába adja. “Persze az is fontos, a Műcsarnok mint intézmény hogyan fog működni ezután, ebben is lesz egy átmenet, amelyben nagyon fontos az együttműködés a kormányzat és az MMA között. Adassék meg a lehetőség, hogy ezt a folyamatot végigvigyük, azt követően pedig, remélem, nem a művészek, hanem majd a művek vitatkoznak egymással” – fűzte hozzá.

Mint az államtitkár elmondta, a tárcához érkezett egy beadvány, amely az Ernst Múzeumból egy fotográfiai központot hozna létre, erről azonban még nem született döntés. Mérlegelni kell többek között, hogy a városligeti múzeumi negyedben felépítendő fotográfiai múzeumhoz hogyan illeszkedne a központ terve – jegyezte meg.

Halász János felidézte, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) igazgatói pályázatát február 20-án írták ki, és a bíráló bizottság leendő véleményét mérlegelve a miniszter várhatóan április közepén dönt az új vezető személyéről. “Még nem tudjuk, hányan pályáznak, de remélem, többen is, mert nagyon fontos az MTTM szerepe” – emelte ki a kultúrpolitikus, hozzátéve: a Közszolgálati Egyetem Ludovika campusának kialakításával hosszabb távon a jelenleg széttagoltan működő múzeum is egy telephelyre kerülhet.

A Ludwig Múzeumban február 28-án járt le Bencsik Barnabás igazgatói megbízatása, másnap pedig meg is jelent a vezetői pályázat. “Nem szabtuk személyre a kiírást, hanem egy olyan pályázatot tettünk közzé, amely a nemzetközi vérkeringésben is elhelyezi ezt a fontos kortárs művészeti intézményt” – közölte az államtitkár, aki azt is elmondta: az eredményt májusban hirdethetik ki.

Halász János kitért a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi reprezentációja erősítésének kérdésére is. “Ez egy olyan ügy, amelyet segítenünk kell, és amelyben az állami és a magánszféra egyaránt fontos. Az NKA-n keresztül eddig is támogattuk a magángalériák külföldi vásárokon való részvételét, és azt szeretném, ha ezt programszerűbben tennénk; párbeszéd során kell kialakítanunk valamilyen átfogó tervet. Nem biztos, hogy ez egy éven belül sikerülni fog, de szeretném ezt a munkát elkezdeni” – árulta el.

Az Iparművészeti Múzeumról szólva az államtitkár emlékeztetett: az épület rekonstrukciójára 250 millió forintot már biztosított a kormány, majd 2012 augusztusára lezajlott a bővítésre kiírt nemzetközi tervpályázat is, a kiviteli tervek elkészítésére 140 millió forint áll rendelkezésre. “A kormány odaállt az ügy mellé” – fogalmazott.

Halász János elmondta, hogy a Pesti Magyar Színház jövőjével kapcsolatban több ötletről is értesült már, a kérdésre színvonalas szakmai vita során keresnek megoldást.

Kedden szavazta meg az Országgyűlés, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom összege emelkedjen, miután tavaly megváltozott a művészeti középdíjak rendszerét szabályozó rendelet is.

“Korábban nagyon sok díjat osztottak ki, de az ezekkel járó jutalom összege hosszú éveken keresztül változatlan maradt, így nagy változás volt az, hogy ezt az elértéktelenedést megállítottuk. Kevesebb, de magasabb presztízsű díjat adunk át, és ennek arányában a velük járó jutalom összege is emelkedett” – értékelt.

Mint az államtitkár közölte, a régész szakmai szervezetek elégedetlensége ellenére nem kívánnak hozzányúlni a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások nemrég megváltoztatott szabályozásához, emlékeztetett azonban arra, hogy a régészek által kifogásolt idő- és költségkeret alól a kormány egyedi döntéssel felmentést adhat, augusztusban ezt tíz beruházás esetén meg is tette.

Halász János hangsúlyozta: komoly átalakulás megy végbe a vidéki közművelődésben is, amelyre a szemléletváltásnak köszönhetően lassan jobban illik a közösségi művelődés szó. “A különbség leegyszerűsítve az, hogy a közművelődés inkább intézmény-, a közösségi művelődés inkább használatközpontú, hogy nem a népművelők mondják meg az érintett településeknek, mit kell csinálni, hanem ők maguk működtetik azt a házat” – tette hozzá.

Felidézte: a Vidékfejlesztési Minisztérium Integrált Közösségi Szolgáltató Tér programjában több mint 600 kis közösségi tér jött létre, az Emmi pedig 1 milliárd forintos pályázattal segít ezeket az intézményeket tartalommal, programokkal megtölteni.

Az artmozikról szólva az államtitkár kiemelte: ezek elsősorban a többnyire értékes szerepet betöltő intézmények a mozizási szokások megváltozása miatt kerültek nehéz helyzetbe. Mint elmondta, az artmozik digitális átállását évi 100 millió forinttal segíti a tárca, és L. Simon Lászlóval – aki az artmozik programjait tavaly 200 millió forinttal támogató NKA alelnöke maradt – is folytatódik az együttműködés ezen a területen is.

A Seuso-ügyben a kormányzat álláspontja nem változott: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről. “Nemrégen megjelent egy magyar tanulmánykötet, és remélem, hogy ez majd újabb lendületet ad az ügynek. Zelnik István műgyűjtő ajánlata zsákutca lett volna” – mondta Halász János.

>> prae.hu