A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége a magyar kormánynak a művészeti életet érintő intézkedései miatt szükségesnek tartja, hogy nyilatkozatban tegye közzé álláspontját.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működése nyilvános, a közvélemény előtt mégis kevéssé ismert. Ezért álláspontunk kifejtése után röviden összefoglaljuk az akadémia alapításának körülményeit, tevékenységi körét, működésének alapelveit és a politikához való viszonyát.
1. A Széchenyi Akadémia állásfoglalása a művészeti életben a 2011-es alkotmányozás után kialakult helyzetről
A Széchenyi Akadémia azt a gondolatot testesíti meg, hogy a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. Mivel ez minden ember személyes szabadságának is a szimbóluma, folyamatosan figyelni kell meglétére, és ha veszély fenyegeti, a rendelkezésére álló eszközökkel meg kell védeni.
A Széchenyi Akadémia azonban nem vállal kormányzati és politikai végrehajtó szerepet, ennek a lehetőségét is elutasítja. Ahogy korábbi ügyvezető elnöke, Domokos Mátyás az alapítás évében, 1992-ben megfogalmazta: „A Széchenyi Akadémiának nincs hatalma, és közhatalomra semmilyen formában nem törekszik, mert azt reméljük, hogy éppen ebben van – ebben lehet – az ereje és vonzereje, s tekintélyének forrása csak az általa végzett szellemi tevékenység minősége lehet.” Ezzel párhuzamosan a Széchenyi Akadémia mindenkori vezetése azt a felfogást képviseli, hogy az állam az irodalom és a művészetek szakmai kérdéseiben nem illetékes. Nem formálhat ítéletet, nem fogalmazhat meg tartalmi, világnézeti, vallási, származási feltételeket, sem igényeket a művészeti alkotással kapcsolatban. Feladata a szabad művészi alkotómunka jogi feltételeinek és kereteinek biztosítása. A magyar államnak kötelessége előmozdítania az értékteremtő irodalmi és művészeti alkotómunkát, azonban a társadalomnak a költségvetésben erre fordítható anyagi hozzájárulását egyetlen kormány sem sajátíthatja ki politikai és ideológiai céljaira. Olyan szűrőrendszert kell kialakítania, amely megakadályozza, hogy az állam és a művészetek érintkezésekor (például pályázatok elbírálásakor, pénzek elosztásában) politikai érdekek érvényesüljenek. Ezekben a kérdésekben kizárólag szakmai és értékszempontok alapján szabad dönteni.
A Széchenyi Akadémia vezetősége ezért nem ért egyet azzal, hogy Magyarország Alaptörvényében akadémiákat nevesítsenek és kormányzati végrehajtó hatalommal ruházzanak fel. Álláspontunk szerint az Alaptörvényben azt kell kimondani, hogy a magyar állam mindenkori kormánya garantálja a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadságát. A Széchenyi Akadémia soha nem foglalkozott más művészeti szervezetek belügyeivel, így az egyesületi formában működő Magyar Művészeti Akadémia (MMA) működését sem minősítette. Most azonban, hogy az MMA az Alaptörvényben hatalmi tényező lett, megváltozott a helyzet. A két akadémia alapítása, önmeghatározása és a művészet életről vallott felfogása között éles ellentét van. A Széchenyi Akadémiát a magyar szellemi közélet legnagyobb tekintélyű intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre. A magánegyesületként létrejött Magyar Művészeti Akadémiának a jelenleg kormányzó párt akarata adott közhatalmi jogokat. Az MMA politikai felhatalmazást kapott, hogy művészeti kérdésekben döntéseket hozzon. Ez lehetővé teszi, hogy a kormányzat hatalmi céljainak érdekében befolyásolja a művészeti élet működését.
Az alkotmányozás óta eltelt időszak igazolta aggodalmainkat. Fekete György, az MMA elnöke antidemokratikus és nyíltan kirekesztő nézeteket hirdet. Az MMA Alaptörvényben rögzített feladatait arra használja fel, hogy a művészeti élet szereplőit vallási és etnikai nacionalista szempontok alapján osztályozza, és jogot formál arra, hogy ideológiai szempontok szerint ítéljen meg művészi alkotásokat. Az akadémia és politika viszonyát illetően a Széchenyi Akadémia vezetősége Kodály Zoltán 1946-os elnöki beszédében megfogalmazott elvvel ért egyet: „a tudomány, művészet nem szolgálhat senkinek. Önnönmagáért van. Nem lehet sem ancilla theologiae, sem meretrix politices.” Azaz sem a vallás szolgálóleánya, sem a politika kurvája nem lehet. A Széchenyi Akadémia vezetősége elítéli és kártékonynak tartja az MMA vezetőjének nyilatkozatait. Úgy gondoljuk azonban, hogy a valóságos problémát nem az MMA elnökének személye jelenti, hanem az a hatalmi struktúra, amely nem választja szét egymástól a kormányzati és művészeti-szakmai feladatokat; sőt, kettő összekapcsolásával kinyilvánítottan az a célja, hogy ideológiai alapon korlátozza a szellemi élet autonómiáját. A tagság deklarált feltételei és a vele járó pénzbeli javadalmazás azt a veszélyt rejti, hogy művészek anyagi előnyökért adják fel alkotói függetlenségüket. Ez pedig, mivel 2011. évi CIX. törvényben és a T/9236. számú törvényjavaslat 17. §-ában is az „akadémia” szó szerepel, lejáratja az akadémia eszméjét. A Széchenyi Akadémia vezetősége ez ellen tiltakozik.
A Széchenyi Akadémia vezetősége fontosnak tartja, hogy kijelentse: politikai hatalommal soha nem kerülhet függő viszonyba. Értéknek tekinti a szellemi függetlenséget és a belőle fakadó szemléleti sokféleséget, amely a magyar művészet minőségének és gyarapodásának legfőbb záloga. A Széchenyi Akadémia nem kíván sem irányt szabni az irodalomnak és a többi művészetnek, sem utat mutatni a művészeknek. Tagjai önmagukat képviselik, együttesen pedig a magyar irodalom és művészet örvendetes gazdagságát és hatalmas lehetőségeit.
Kosáry Domokos, aki maga is üldöztetést, börtönbüntetést szenvedett el az ötvenes évek kommunista diktatúrája alatt, a jóvátételi szándék miatt nagyrészt olyan művészeket kért fel alapító tagnak, akik életük egy szakaszában politikai okokból maguk is tiltás, büntetés áldozatai voltak. Ez a gesztus nemcsak a megszakadt folytonosság helyreállítását jelentette, hanem figyelmeztetést is: a politika tanúsítson önkorlátozást, tartsa magát távol a művészeti élet szakmai irányításától. Kosáry meg volt győződve arról, hogy demokratikus államban a művészet irányítását nem szabad kiszolgáltatni a politikai érdekeknek, az államot és a művészetet egyértelműen és visszavonhatatlanul szét kell választani. Ha a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia létében megtestesülő eszme sérül, az azt jelenti, hogy alapító tagjainak – Nemes Nagy Ágnesnek, Szabó Magdának, Mészöly Miklósnak és többieknek, sőt, Kosáry Domokosnak is – a szellemét újból kiiktatják a magyar kulturális életből. Ez az egész magyar társadalomnak olyan károkat okozna, amelyek negatív erkölcsi következményei egész nemzedékek gondolkodására, műveltségére kihatnak.
2. A Széchenyi Akadémia alapítása, tagjai, feladata
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (rövidítve: Széchenyi Akadémiát) 1992-ben az Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökének, Kosáry Domokosnak a javaslatára hozta létre az MTA közgyűlése jóvátételi szándékkal, amiért az Akadémia 1949-es átszervezésekor kizárta tagjai közül az alkotóművészeket. Az MTA-nak megalakulásától kezdve írók és más művészek is tagjai voltak, többek között Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János (aki 1860-tól a titkári, majd 1865-től 1877-ig főtitkári tisztet is betöltötte), Jókai Mór, Madách Imre, Barabás Miklós, Ferenczy István; később Gárdonyi Géza, Babits Mihály, Áprily Lajos, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Márai Sándor, Tamási Áron, Pátzay Pál.
A Széchenyi Akadémia alapító tagja volt többek között Cseres Tibor író, Domokos Mátyás író, Haiman György tipográfus, Jovánovics György szobrászművész, Jókai Anna író, Juhász Ferenc költő, Konrád György író, Lossonczy Tamás festőművész, Mándy Iván író, Mészöly Miklós író, Nemes Nagy Ágnes költő, Soproni József zeneszerző, Szabó István filmrendező, Szabó Magda író, Vas István író. (A részletes adatok elolvashatók a Széchenyi Akadémia honlapján: http://mta.hu/cikkek/szechenyi-irodalmi-es-muveszeti-akademia-104911.)
Az írók és művészek tagságának visszaállításával Kosáry a tudomány és a művészet kapcsolatát kívánta elősegíteni. Eltérő funkciójuk, valamint az MTA szerkezete miatt nem lehetett őket egy szervezetben összefogni, ezért a Széchenyi Akadémia az MTA jogilag önálló, társult intézményeként jött létre. Önálló alapszabálya van, tisztségviselőit közgyűlése önállóan választja meg. Költségvetése azonban az MTA költségvetésének része. Tagjai javadalmazást nem kapnak, tagdíjat nem fizetnek.
A Széchenyi Akadémia, mint minden akadémia, zárt testület. Alapszabálya rögzíti, hogy egyszerre negyvennyolc hetvenedik életévét be nem töltött tagja lehet. Aki elmúlt hetvenéves, továbbra is teljes jogú tag marad, de helyére új tag választható. Rendes tag magyar állampolgár, tiszteleti tag külföldi állampolgár lehet. Tagjai alkotóművészek lehetnek (azaz előadóművészek nem). A felvétel többlépcsős folyamat, a tagokat előzetes írásbeli jelölés alapján a közgyűlés választja meg. A tagoknak megválasztásuktól számított egy éven belül székfoglalót kell tartaniuk. Ez lehet felolvasás, előadás, kiállítás, koncert, vetítés. A Széchenyi Akadémiának öt osztálya van: (1) Irodalmi, (2) Képző- és Iparművészeti, (3) Zenei Alkotóművészeti, (4) Mozgókép- és Színházművészeti és (5) Építőművészeti Osztálya. Ezekben jelenleg nyolcvan rendes és tíz tiszteleti tag foglal helyet.
A Széchenyi Akadémia alapszabályban rögzített feladata, hogy megjelenítse a magyar irodalmi és művészeti élet sokszínűségében megvalósuló egységét, és szolgálja a magyar művelődés közös javát. Ennek érdekében figyelemmel kíséri az irodalmi és művészeti élet folyamatait, szorgalmazza hagyományainak ápolását, támogatja az új törekvéseket, és erkölcsi súlyával védelmezi az írói és művészi alkotás szabadságát. Felkérésre javaslatot tehet állami kitüntetések adományozására, részt vehet különféle szakmai bizottságok munkájában. Kapcsolatot tart hasonló rendeltetésű külföldi akadémiákkal. Felolvasóüléseket, szakmai konferenciákat, hangversenyeket, kiállításokat szervezhet, pályázatokat írhat ki, díjakat alapíthat, alapítványokat kezelhet, folyóiratokat, könyveket, kép- és hanghordozókat jelentethet meg.
3. A Széchenyi Akadémia működése, tevékenysége
A Széchenyi Akadémia a megalakulása óta eltelt húsz évben több mint kétszáz nyilvános rendezvényt tartott.
A 104 székfoglaló (53 előadás, 37 kiállítás, 13 koncert, 1 vetítés) magas színvonalon jelenítette meg a magyar művészeti élet elmúlt két évtizedének legfőbb értékeit. (Az előadások jelentős részének szövege letölthető a Széchenyi Akadémia honlapjáról: http://mta.hu/cikkek/szekfoglalok-107501) Kertész Imre, Krasznahorkai László, Szabó Magda, Tandori Dezső író, Jancsó Miklós, Szabó István filmrendező, Lossonczy Tamás, Schéner Mihály festőművész, Puhl Antal, Turányi Gábor építész előadásai, Bartha László, Keserű Ilona, Klimó Károly, Mengyán András, Nádler István, Vígh Tamás képzőművész kiállításai, Durkó Zsolt, Erőd Iván, Eötvös Péter, Kurtág György, Soproni József, Vidovszky László zeneszerző hangversenye, bár csupán kiragadott példák, a magyar szellemi élet kiemelkedő eseményei voltak.
A Széchenyi Akadémia a székfoglalókon kívül mintegy száz egyéb eseményt: konferenciát, koncertet, kiállítást, előadást, könyvbemutatót szervezett, számos kiadványt jelentetett meg. Ismét csak néhány esemény felsorolásával érzékeltetve tevékenységeink körét: 1994-ben Farkas Ferencnek, 1998-ban volt Szőllősy Andrásnek volt szerzői estje. 2000-ben Nemes Nagy Ágnes emlékülést és konferenciát tartottunk többek között Lator László, Szabó Magda, Somlyó György közreműködésével. A 2009-ben megrendezett Bartók Béla emlékhangverseny Kurtág György, Soproni József, Sáry László, Jeney Zoltán, Tihanyi László műveinek ősbemutatója is volt. Ugyanebben az évben rendeztük meg Hajnal Gabriella életmű-kiállítását. 2010-ben Konok Tamás francia nyelvű könyvét Marosi Ernő akadémikus mutatta be, a művész munkásságát Franciaország nagykövete, S. E. René Roudaut méltatta. 2011-ben hét ország szakembereinek részvételével tartottunk konferenciát az épített örökség védelméről.
A konferencia anyagát még abban az évben kötetben adtuk ki. Egyéb kiadványaink közül megmelítendő az Hommage à Kosáry Domokos című kötet (2009) és az Akadémiai Kiadóval közösen megjelentett Széchenyi emlékezete. Serlegbeszédek a Nemzeti Kaszinóban 1864-1944 (2010) című forrásértékű gyűjtemény.
2010-ben tartottuk meg első Széchenyi-emlékestünket. Széchenyi halálának évfordulóján évente egy nemzetközileg elismert tudós vagy művész tart előadást. Az első alkalommal Freund Tamás neurobiológus, majd Nádas Péter író és Kornai János közgazdász volt a felkért előadó. (Az előadások szövege letölthető az Széchenyi Akadémia honlapjáról: http://mta.hu/cikkek/?node_id=26141.)
Összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt húsz évben havonta legalább egy nyilvános művészeti eseménnyel járultunk hozzá a magyar szellemi élethez.
A Széchenyi Akadémia feladatainak azonban csak korlátozott mértékben tud eleget tenni. Rendezvényeinkhez, kiadványainkhoz többnyire támogatókat kell keresnünk. Pályázatok kiírásához és díjak alapításához nincs megfelelő pénzügyi hátterünk. Költségvetésünk az elmúlt húsz évben lényegében nem emelkedett: összege az első évben 9,7 millió forint volt, jelenleg 12,1 millió forint.
4. A Széchenyi Akadémia viszonya a politikához
Az MTA 1994. júniusi közgyűlésén Kosáry Domokos Kodály Zoltán fél évszázaddal korábbi, de azóta is érvényes gondolatát folytatva világosan kijelentette, hogy a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia „ne szerepeljen a politikai harcokban […], mert a Magyar Tudományos Akadémia nem politikai intézmény, minden irányzat képviselve van benne, mindenkinek a nézeteit tiszteletben tartjuk”. A Széchenyi Akadémia tehát az MTA-hoz hasonlóan szakmai intézmény. Politikai vagy ideológiai nyilatkozatokat testületileg nem tehet közzé, mert tagjai különböző nézeteket vallanak, és a Széchenyi Akadémia ezeket nem akarja egységesíteni. Tagjai azonban egyénenként szabadon politizálhatnak vagy elzárkózhatnak a politikától, meggyőződésük szerint távol tarthatják magukat vagy éppen részt vehetnek a közügyekben.
Makk Károly elnök
Ferencz Győző ügyvezető elnök
Ferch Magda ügyvezető titkár
Jeney Zoltán MTA-delegátus
Klimó Károly elnökségi tag
Imre Flóra osztályelnök, Irodalmi Osztály
Maurer Dóra osztályelnök, Képző- és Iparművészeti Osztály
Mészáros Márta osztályelnök, Mozgókép- és Színházművészeti Osztály
Tihanyi László osztályelnök, Zenei Alkotóművészeti Osztály
Winkler Barnabás osztályelnök, Építőművészeti Osztály
Budapest, 2013. február 4.
MMA countdown – Free Artists welcomes the resigned MMA-members!
TRANSZPARENCIÁT!