2011. évi CIX. törvény a Magyar Művészeti Akadémiáról

Hatályba lépés ideje: 2011. augusztus 10.

2011. évi CIX. Törvény hatályba lépett augusztus 10-n

a Magyar Művészeti Akadémiáról1

A nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez – a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése céljából – létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát.

Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

A Magyar Művészeti Akadémia jogállása és feladatai

1. A Magyar Művészeti Akadémia jogállása

1. § (1) A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) az önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.

(2) Az MMA-t a rendes és a levelező, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok alkotják, akik a jelen törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján – e törvényben meghatározott módon – gyakorolják.

2. § (1) Az MMA véleményét a hazai művészeti életet – és ezzel összefüggésben a közfeladatai ellátását -, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során ki kell kérni.

(2) Az MMA az országgyűlés vagy a Kormány, illetve a Kormány tagja felkérésére, valamint a tagsága kezdeményezésére a művészet, valamint a közfeladatai ellátásához kapcsolódóan a társadalom és a gazdaság kérdéseiben kinyilvánítja szakmai véleményét.

(3) Az MMA székhelye Budapest.

(4) A Magyar Művészeti Akadémia név használatára kizárólag az e törvény szerint létrehozott köztestület jogosult.

(5) Az MMA a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető.

3. § (1) Az MMA a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, amely tartalmazza az MMA által irányított költségvetési szervek költségvetését is.

(2) Az MMA gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezéseit a jelen törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A Magyar Művészeti Akadémia feladatai

4. § (1) Az MMA közfeladatként ellátott tevékenységével összefogja a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőit.

(2) Az MMA közfeladatai a következők:

a) elősegíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes alkotások megszületését,

b) figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja,

c) hozzájárul a magyar művészeti hagyomány gondozásához és közkinccsé tételéhez,

d) segíti a művészetoktatást és a művészképzést,

e) segíti a művészeti tárgyú tudományos tevékenységet,

f) pályázatok kiírásával, díjak és ösztöndíjak adományozásával ösztönzi a hazai művészeti életet,

g) támogatja a művészeti alkotások nyilvánosságra kerülését, különösen felolvasó ülések, kiállítások, zenei rendezvények, szakmai találkozók, konferenciák és viták megrendezésével; fórumot teremt a hazai művészeti élet számára,

h) támogatja az új összefüggéseket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és ismeretközlő kiadványok megjelenését, szaktudományos és ismeretközlő kiadványokat ad ki,

i) művészeti könyvtárat és az MMA szervezetéről és működéséről szóló szabályzatban (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott dokumentációs központot működtet,

j) részt vesz a magyar kulturális értékek nemzeti nyilvántartásának megvalósításában,

k) együttműködik a magyarországi országos művészeti szervezetekkel, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával,

l) együttműködik az országos audiovizuális közszolgálati médiaszolgáltatókkal,

m) támogathatja a különböző művészeti ágak országos társadalmi szervezeteit,

n) jogszabály vagy egyedi megkeresés, felkérés alapján képviseli a művészeket közfeladat ellátásában közreműködő különböző döntés-előkészítő, véleményező és egyéb testületekben, szervezetekben,

o) együttműködik a határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel,

p) gondoskodik a magyar művészeti élet alkotóinak személyes megbecsüléséről,

q) a különböző művészeti ágak művelése érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.

(3) Az MMA közfeladatait éves programterv keretei között valósítja meg.

5. § (1) Az MMA elnöke kétévente beszámol az Országgyűlésnek az MMA munkájáról, valamint tájékoztatást ad a magyar művészeti élet általános helyzetéről.

(2) Az MMA elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az MMA munkájáról.

(3) Az MMA a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatok felhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és más szervektől való adatátvétel útján szerzi be, figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltakra.

II. Fejezet

A Magyar Művészeti Akadémia szervezete és működése

3. A köztestületi tagok

6. § Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pároló tagok. Az MMA tagjait – a 7. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.

7. § (1) A rendes tagok a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. A kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítménynek minősül az adott művészeti ágban való széles körű társadalmi ismertség, illetve elismertség, így különösen

a) a művész vagy a mű igazolhatóan széles körű nyilvánosság előtt való megjelenése vagy

b) valamely állam vagy nemzetközi szervezet, valamely kulturális, művészeti intézmény vagy civil szervezet által alapított, művészek számára vagy művészek számára is adományozható elismerésben való részesülés.

(2) A 30. § szerint regisztrált személyek az MMA rendes tagjai.

(3) Az MMA rendes tagjainak száma nem lehet több 200 főnél.

(4) Amennyiben valamely művész az MMA rendes tagjára vonatkozó, jelen törvényben, illetve az Alapszabályban támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdés szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.

8. § (1) A közgyűlés a 7. § (3) bekezdés szerinti létszám felett a 7. § (4) bekezdésben meghatározott módon levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdésben, illetve az Alapszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) A levelező tag a 13. § (2) bekezdés és a 20. § (3) bekezdés szerint gyakorolja köztestületi jogait.

9. § Az elnökség ajánlására az MMA tiszteletbeli tagjává kimagasló munkájáért hazai vagy nemzetközi szinten elismert közéleti személyiség választható.

10. § Az elnökség ajánlására az MMA pártoló tagjává az MMA érdekében kimagasló szellemi vagy anyagi támogatást vállalt személy választható.

11. § A tagság egyéb feltételeiről és az ajánlás, valamint a választás részletes szabályairól e törvény keretei között az MMA alapszabálya rendelkezik.

4. A társult szervezet

12. § (1) Az MMA elősegíti a művészeket összefogó magyarországi székhelyi társadalmi szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a velük való együttműködésre.

(2) Az elnökség javaslatára a közgyűlés dönt az (1) bekezdés szerinti társadalmi szervezettel való együttműködésről, ennek keretében különösen a társult szervezeti státusz megadásáról és az együttműködés feltételeiről.

(3) Az MMA a társult szervezettel együttműködési megállapodást köt.

5. A közgyűlés

13. § (1) A közgyűlés a köztestület legfőbb döntéshozó szerve.

(2) A közgyűlést a rendes tagok alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek az MMA levelező, tiszteletbeli, valamint pártoló tagjai és a társult szervezetek képviselői.

14. § Az MMA közgyűlése

a) jóváhagyja az MMA Alapszabályát és szükség szerint módosítja azt;

b) jóváhagyja az Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolókat;

c) a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségvelőit;

d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között jóváhagyja az MMA költségvetési és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát;

e) véleményt nyilvánít a művészeti élet, a művészet alapvető fontosságú kérdéseiben;

f) dönt költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről;

g) egyes közfeladatok ellátása érdekében az MMA tagjaiból munkacsoportot hozhat létre;

h) határoz a 12. § (3) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötéséről, valamint határon túli magyar művészeti szervezetekkel, és külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésről, az együttműködés módjáról;

i) a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően határoz az MMA vagyona;

ia) elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, valamint – értékhatártól függetlenül – a vagyon elidegenítése és megterhelése elveiről,

ib) használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;

j) dönt zártközűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzése elveiről;

k) dönt – az ia) pontban foglaltakat ide nem értve – az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban egyéb kötelezettségvállalás), amennyiben annak értéke meghaladja a 100 millió forintot;

l) elfogadja a vagyongazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot;

m) jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét;

n) dönt mindarról, amit jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

15. § (1) Az MMA szükség szerint, de évente legalább kétszer közgyűlést tart.

(2) A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke hívja össze.

(3) Közgyűlést kell tartani akkor, ha ezt – a napirend megjelölésével – a rendes tagok egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés kötelező összehívásának további eseteit is.

16. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

(2) A közgyűlés határozatait a jelen levő rendes tagok több mint felének a szavazatával hozza, kivéve, ha jelen törvény vagy az Alapszabály másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők és a közgyűlés által választandó felügyelő testületi tag megválasztásakor titkos szavazást kell tartani.

(3) Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen megjelent rendes tagok kétharmadának szavazata szükséges.

6. Az elnökség

17. § (1) A Két közgyűlés között az elnökség az MMA döntéshozó testülete, azzal, hogy a 14. § a)-d), f) és h)-m pontban meghatározott ügyekben dönteni kizárólag a közgyűlés jogosul, a 14. § ia) alpont szerinti esetben értékhatártól függően, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az elnökség két közgyűlés között az (1) bekezdés szerint hozott döntéseiről a döntést követő első közgyűlésen – a közgyűlés számára beszámolni köteles.

(3) Az MMA elnökségének tagjai: az elnök, a két alelnök, a főtitkár és a közgyűlés által három évre választott négy rendes tag, illetve a 25. § szerinti esetben a tiszteletbeli elnök.

(4) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelő testület tagjait, a művészeti tagozatok vezetőit és a társult szervezetek képviselőit.

(5) Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) irányítja az MMA működését;

b) előkészíti az MMA éves programtervét és felügyeli annak végrehajtását;

c) megtárgyalja az 5. § (1) és (2) bekezdésben rögzített beszámolókat;

d) megtárgyalja az MMA éves költségvetését és költségvetési beszámolóját;

e) gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról;

f) tájékoztatja a felügyelő testületet a közgyűlés és saját döntéseiről, valamint azok végrehajtásáról;

g) a 14. § i) és j) pontja szerint meghatározott elvek szerint dönt

ga) az MMA vagyona elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke nem haladja meg a 25 millió forintot,

gb) az MMA vagyona használatba adásáról, egyéb módon történő hasznosításáról,

gc) zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság alapításáról, ilyen gazdasági társaságokban részesedés szerzéséről;

h) dönt az MMA általi egyéb kötelezettségvállalásról, amennyiben annak értéke meghaladja az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

i) ellátja továbbá mindazon a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

(6) Az elnökség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az Alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának eseteit.

(7) Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség határozatképességéhez a tagok több mint felének a jelenléte szükséges.

7. A felügyelő testület

18. § (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során a jelen törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület egy tagját a kultúráért felelős miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza, egy tagját az MMA magyar állampolgárságú tagjai közül a közgyűlés választja és hívja vissza. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak.

(2) A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a közgyűlés és az elnökség ülésének napirendjén szereplő, (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladata szempontjából jelentős valamennyi előterjesztést.

(3) A közgyűlés és az elnökség felkérheti a felügyelő testületet, hogy az általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. Ezen felkérésnek a felügyelő testület haladéktalanul köteles eleget tenni.

(4) A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MMA irataiba betekinthet, az MMA tagjától, tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(5) A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg, azt a közgyűlés hagyja jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület élésének összehívásáról, levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.

(6) Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, Az Alapszabályt, az MMA valamely testületének döntését vagy egyébként az MMA érdekeit sértő körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívására.

(7) A felügyelő testület működésének részletes szabályairól, tagjai díjazásáról az Alapszabály rendelkezik.

19. § (1) Az elnökség tagjai és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek a felügyelő testület tagjai.

(2) Az összeférhetetlenségi ok fennálltáról, illetve kinevezése esetén a megszüntetés módjáról az érintett a kinevezése előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést követően merül fel, az érintett az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni.

(3) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt az érintett tisztségből való visszahívásáról a felügyelő testület kezdeményezésére, illetve hivatalból határoz az érintettet a 18. § (1) bekezdés szerint kinevező személy vagy megválasztó testület.

(4) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

8. Tagozatok

20. § (1) Az MMA közfeladatai ellátását művészeti áganként vagy művészeti ágak csoportjaiként szerveződő tagozatok segítik.

(2) A tagozat az MMA-nak a rendes és a levelező tagjait magába foglaló egysége. A tagozatok felsorolását az Alapszabály tartalmazza.

(3) A rendes és a levelező tag egyidejűleg több tagozat tagja lehet, de szavazati joggal két közgyűlés közötti időszakban egy tagozatban rendelkezik, egyéb tagozatban tagként tanácskozásra jogosult.

(4) A tagozat az Alapszabályban meghatározott módon maga választja meg a tisztségviselőit.

(5) A tagozatra vonatkozó egyéb szabályokat az Alapszabály tartalmazza.

(6) Az Alapszabály a tagozat tagjává váláshoz a tagozat szerinti művészeti ág vagy ágak jellemzői alapján e törvény keretei között a tag kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményének minősülő különös feltételeket határoz meg, amelyek a rendes vagy levelező taggá választás 7. § (1) bekezdés szerinti feltételének minősülnek abban az esetben, ha a felvételét kezdeményező művész valamely tagozat szerinti művészeti ág képviselője és felvételét az MMA e meglévő tagozatába kéri.

9. Tisztségviselők

21. § Az MMA tisztségviselői az elnökség tagjai, továbbá a tagozatok vezetői.

22. § (1) Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés választja; őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. Az elnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.

(2) Az MMA tevékenységét a közgyűlés határozatainak megfelelően és az Alapszabályban meghatározott módon az elnök irányítja és gyakorolja a tulajdonosi jogokat a jelen törvény és egyéb jogszabályok alapján. Az MMA-t az elnök képviseli. Az elnök ellátja az MMA költségvetési fejezetét irányító szerv vezetőjének feladatait.

(3) Az elnököt – akadályoztatása esetén – a főtitkár helyettesíti.

23. § Az elnököt feladatai ellátásában – a határon túli magyar ügyekben, illetőleg a nemzetközi ügyekben – két, a közgyűlés által három évre a rendes tagok közül választott alelnök segíti. Az alelnökök egy alkalommal újraválaszthatók.

24. § (1) A főtitkárt – öt évre – a közgyűlés választja az Alapszabályban meghatározott módon. A főtitkár legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.

(2) A főtitkár vezeti a 28. § (1) bekezdésben meghatározott, az MMA működését biztosító költségvetési szervet.

(3) A főtitkár részletes feladatait – a (2) bekezdésre is figyelemmel – az Alapszabály és a 28. § (2) bekezdés szerinti alapító okirat határozza meg.

25. § (1) A közgyűlés – az elnökség ajánlására – az MMA rendes tagja számára tiszteletbeli elnöki címet adományozhat.

(2) A tiszteletbeli elnök az elnökség tagja és az elnökség ülésein szavazati joggal rendelkezik.

(3) Az MMA-nak egyidejűleg csak egy tiszteletbeli elnöke lehet.

(4) A tiszteletbeli elnöki cím adományozásának feltételeiről az Alapszabály rendelkezik.

26. § (1) A tisztségviselők a tevékenységükért az Alapszabályban rögzített feltételek szerint díjazásban és költségtérítésben részesülhetnek.

(2) A tisztségviselők számára nyújtott személyi jellegű juttatás mértéke közérdekből nyilvános adat.

III. Fejezet

A Magyar Művészeti Akadémia gazdálkodása és vagyona

27. § (1) Az MMA feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(2) Az MMA tulajdonát az alábbiak képezhetik (a továbbiakban együtt: vagyon):

a) ingatlan, ingóság,

b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés,

c) immateriális javak, vagyoni értékű dolgok.

(3) Az MMA vagyona lehet

a) törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon,

b) az MMA számára ingyenesen juttatott (felajánlott) vagyon (ideértve a 6. § szerinti tag által juttatott vagyont is),

c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontoktól eltérően a tulajdonába került vagyon.

(4) A vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, használatba adásáról (e § tekintetében a továbbiakban együtt: hasznosítás) a jelen törvényben meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az elnökség dönt, a közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek alapján.

(5) Az MMA vagyonának hasznosítására kizárólag érvényes értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására az MMA nyilvános pályázatot köteles kiírni az Alapszabályban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az egy millió forintot meghaladja.

(6) Az MMA a vagyona hasznosításával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Magyar Államkincstárnál elkülönített pénzforgalmi számlát köteles nyitni. Az MMA a vagyonhasznosítás átmenetileg szabad pénzeszközeit a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.

(7) Az MMA a vagyona terhére – a jelen törvény céljával összhangban – zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban részesedést szerezhet, feltéve, hogy a gazdasági társaságban – ha törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással rendelkezik.

(8) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

(9) Az MMA az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolítói, végrehajtói feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet.

(10) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság által a vezető tisztségviselőknek és a felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat.

(11) A (7) bekezdés szerinti gazdasági társaság köteles az MMA közgyűlését és elnökségét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja mérlegfőösszegének 10%-át.

(12) Az MMA az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés megkötésére a 14. § k) pontban és a 17. § (5) bekezdés h) pontban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.

(13) Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére – tulajdonába kerülő – adományokat, támogatásokat fogadhat el.

(14) Az MMA tulajdonába az állami vagyonról szóló törvény alapján ingyenesen átadott állami vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, az az MMA megszűnése esetén – a (13) bekezdésben foglalt feltétellel – a Magyar Államot illeti, az az MMA hitelezői kielégítésére nem szolgálhat.

(15) Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

28. § (1) Az MMA a köztestületi feladatai szervezése, az MMA külön költségvetési fejezete és intézményei igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatai ellátására költségvetési szervet alapít. E költségvetési szerv (a továbbiakban: MMA Titkársága) közfeladatokat ellátó alkalmazottai köztisztviselők.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv feladatait alapító okirat rögzíti, amelyet az MMA elnöke ad ki.

(3) Az MMA által alapított költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra – az MMA Titkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalói kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

10. Hatálybalépés

29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 33. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 3. §-át, 14. § d) pontját, 32. § (3) bekezdését első alkalommal a 2012. évi költségvetés előkészítésekor kell alkalmazni.

11. Átmeneti rendelkezések

30. § (1) A törvény hatálybalépését követő 120 napon belül – de legkorábban a (4) bekezdésben a nyilatkozattételre meghatározott határidő lejártát követő 15 nap elteltével – az MMA alakuló közgyűlést tart.

(2) Az alakuló közgyűlés előkészítésére nyolctagú bizottság (a továbbiakban: Szervező Bizottság) alakul, amelynek két tagját a köztársasági elnök, két tagját a miniszterelnök, két tagját az Országgyűlés elnöke, két tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága kéri fel a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül.

(3) A Szervező Bizottság feladata az alakuló közgyűlésen részt vevők minősítése és regisztrációja.

(4) Az MMA alakuló közgyűlésén az 1992. január 31-én alapított Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet azon tagjai vehetnek részt, akik 2011. január 1-jén rendes tagjai voltak a társadalmi szervezetnek és megfelelnek a 7. § (1) bekezdésben támasztott feltételeknek, és amennyiben erre irányuló szándékukat a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül a Szervező Bizottság felhívására és részére írásban kinyilvánítják.

(5) Az alakuló közgyűlést a (4) bekezdés szerinti körben az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a Szervező Bizottság hívja össze. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az elnököt, a két alelnököt, a főtitkárt, a közgyűlés által választandó egyéb elnökségi tagokat és a felügyelő testület egy tagját.

(6) Az első felügyelő testület tagjait a törvény hatálybelépését követő 120 napon belül kell kinevezni. A felügyelő testület a valamennyi tagja kinevezését, megválasztását követő 30 napon belül köteles ügyrendjének megállapítására, amelyet az alakuló ülést követő első közgyűlés hagy jóvá.

(7) Az MMA az alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-éig lehetőleg elérje a 7. § (3) bekezdésben meghatározott létszámot.

12. Módosuló rendelkezések

31. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.”

32. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. § (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„i) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi szintjébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,”

(2) Az Áht. 18/B. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kincstári körbe tartoznak]

„b) a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.”

(3) Az Áht. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Művészeti Akadémia mint köztestület által – nem gazdasági társaságként – működtetett szervezetek költségviselését.”

33. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:

[E törvény alkalmazásában kedvezményezett]

„i) a Magyar Művészeti Akadémia.”

34. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható]

„e) külön törvény szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,”

35. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktsz. tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.”

(2) A Ktsz. tv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdaság Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzések Tanácsánál és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”