Fajó János: A művészet nevében tiltakozom!

Fajó János képzőművész nyilatkozata
A művészet nevében tiltakozom! Politikusok és akadémikusok! El a kezekkel a kultúrától!

Amióta az eszemet tudom, ösztönösen a politikusokhoz dörgölődő gátlástalan karrieristák ellen harcoltam. Ezek a nemzeti jelmezbe bujtatott “lokál matadorok” minden rezsimben óriási kárt okoztak a magyar kultúrának. Puszta létükkel a perifériára szorították, vagy hazájuk elhagyására kényszeríttették legjobbjainkat.

Megdöbbenten hallottam a hírt, hogy a MMA lenyúlja a Pesti Vigadót és a nemzet – mindannyiunk közös tulajdonát – a Műcsarnokot. A felelőtlen és felkészületlen dilettáns politikusaink művészet ellenes kultúrát romboló rablóbanda kezére adtak bennünket.

Kizárólagos teljhatalmat kaptak minden művészeti kérdésben, a szellemi élet- és halál urai lettek. Ők döntenek mindenről, minden művészeti kérdésben: ki kaphat támogatást, ki nem, ki élhet itthon, ki nem, kinek kell távoznia hazájából. Egy szűk, nemzeti jelmezbe öltözött csoport kezére került a szabad élő művészet. Ők minősítenek: ki lehet magyar, ki nem e hazában. ( A Makoveczek, Jankovicsok színtiszta magyar nevek, mint tudjuk.) Az egyetemes magyar művészetet – már megint – hatalom és irányítás alá akarják kényszeríteni, tűzzel, vassal, kirekesztéssel, pénzzel, félelemmel. Ez a piszkos kirekesztő nacionalista ideológia végigkisérte az egész XX. századot (kivétel csak 1946-49, valamint a perifériára szorult, általam vezetett Józsefvárosi Kiállító Terem 1976-88-ig, ez a 12 év volt). Több rezsim kultúrpolitikája merénylet volt a művészet és a kultúra ellen. Bartók magyartalan volt e hazában a Horthy rendszerben, Kassák és a MA művészei a perifériára szorulva vegetáltak.

De ilyen drasztikusan kirekesztő, minden élet-lehetőséget lefedő egyetlen rezsimé sem volt.

Intézmények, kiállítótermek, múzeumok, állami megbízások, díjak odaítélése, zsűrizések a ő kezükre kerültek. (Már megint zsűrizni akarnak!) Halálos és szörnyű merénylet, és gátlástalan, tehetségtelen csoport kezére adni a sokszínű egyetemes magyar művészetet: ez emberiség- és kultúraellenes elévülhetetlen bűntény!

Követelem, hogy kompetens politikusaink azonnal vonják vissza ennek a szellemi gyilkos csoportnak a megbízását és tüntessék el őket a közéletből. De Önöknek is azt tanácsolom, hogy vegyék le a kezüket a kultúráról, és egyszer és mindenkorra felejtsék el a kultúrpolitikát, ahogyan azt Németh Miklós és Glatz miniszter úr tették.

Én tűrtként végigéltem a 3T korszakát (ami az előző évekhez képest hatalmas előrelépést jelentett) már az Antall-kormány első kopjafái láttán levelet írtam a kultuszminiszternek tiltakozásul, követelve: “Politikusok, el a kezekkel a kulturától!”

A művészetnek szabadnak kell maradnia: szabadnak, sokszínűnek és egyetemes minőségűnek. Nem lehet semmiféle kultúrpolitika, akadémia rabja, sem a liberálisé, sem a nemzetié, se konzervatívé. Kultúrpolitika mint olyan nincs, felejtsék el! Decentralizálni, sok színűvé tenni a művészetet, azt kellene! A szakszerűen vezetett intézmények támogatását pedig -közpénzből- a politikusok tartsák kutya kötelességüknek. Az élő művészet elemi feltétele a teljes függetlenség és szabadság, ettől teremtődik meg sokszínűsége, gazdagsága és egyetemes minősége. A Nemzeti, a magyar elem pedig zsigereinkben van. Nincs semmi dolga vele az MMA-nak. Amúgy sincs egyetlen magyar közöttünk, 10-15 nációból vagyunk összegyúrva. Minden emberi lénynek elemi joga a szellemi és gondolati szabadsága és annak eltárgyiasulása a művészetben. Ez minden nép nemzetté válásának alapja. Ha ez nincs elszürkül, végtelenül sivár lesz életünk. Kultúra nélküli emberi hordává süllyedünk. A szabad művészet és a nemzet nevében követelem, hogy ne vezessenek be semmiféle centralizációt, semmiféle kizárólagossággal tendelkező akadémiai csürhét és amilyen gyorsan csak lehet vonuljanak ki Önök is a művészet irányításából mert a kultúra – mint az emberiség ellen elkövetett bűnők – elévülhetetlenek.

Fajó János
képzőművész