Pályázat elutasítása / index-link

A Nemzeti Kulturális Alap február 5.-én nyilvánosságra hozott folyóirat pályázatának eredményeként az index-link 2013 évre NEM kapott támogatást, ami a kiadvány link mellékletének megjelenése (2006) óta most először fordul elő, új helyzet elé állítva a 15. évfolyamot. Annál is inkább, mivel ezzel az index-link kiadványi szerepe mellett tervezett új aktivitásai, a faliújság projekt* és a kortárs képzőművészeti oktatási program** is veszélybe került.

Az index-link megjelenése a pályázati támogatás mellett a kiadványban szereplő helyszínek éves díjából valósul meg, melyhez tartani kívánjuk magunkat, kisebb példányszámban, további nyomdai kedvezményekkel és még több szerkesztési, előkészítési és terjesztési ingyen munkával jelenünk meg – továbbra is ingyenesen.

A TELJES ÉVES MEGJELENÉS ÉS A TOVÁBBI AKTIVITÁSOK AZONBAN BIZONYTALANNÁ VÁLTAK, EZÉRT TÁMOGATÓI JAVASLATOKAT, PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGET VÁRUNK A FOLYTATÁSHOZ.

Az index, a művészet helyszínei kiadvány az önszerveződő, művészek által kezdeményezett, intézmény-függetlenül megjelenő projektek és kiadványok hullámában elsőként, 1999 óta van jelen folyamatosan a magyar művészeti szcénában, mint a kortárs képzőművészet hiánypótló médiája. 2006 novemberétől a kiadvány új koncepcióval jelenik meg, a művészet helyszínei mellett a művészet nyilvánossága érdekében magát a művészeti környezetet, a kortárs művészetet, mint médiumot, annak aktuális állapotát, helyzetét, sajátosságait, vagy éppen problémáit kommunikálva a kiadvány mellékletében, a link-ben. A kis csoportokban zajló beszélgetéseket azok témafelelősei szervezik, moderálják és szerkesztik is egyben. Az eddig közel 50 szerző által kezdeményezett diskurzusban*** több mint 150-en vettek részt.

2013 januárjában a 96. index és az 58. link szám jelent meg. Az évi nyolc alkalommal megjelenő index-link 5000 példányban, a kiadványban szereplő több mint 50 helyszínen kerül ingyenes terjesztésre.

Budapest, 2012. február 8.

Menesi Attila
index-link
index@m14.hu

* A faliújság projektben résztvevő budapesti és vidéki középiskolák részére egy 70×100 cm-es faliújságot adunk, melyen folyamatosan aktualizált, kortárs művészettel, kiállításokkal, művészetpedagógiával stb. kapcsolatos tartalom jelenik meg. A faliújság iskolai projektfelelősének rendszeresen küldünk anyagot elektronikusan és/vagy postai úton, amit elhelyezhetnek a felületen. A faliújságot a képzőművészet iránt érdeklődő diákok szabadon alakíthatják, bárki elhelyezhet információkat, kiállítási élménybeszámolókat, tanulmányokat vagy akár rajzokat. A felület állandó eleme az index kiadvány.

** A független képzőművészeti tanszékkel közös projekt, a kortárs képzőművészeti oktatási program az ország számos felsőoktatási intézményében lesz jelen ingyenes kurzusokkal (melyeknek a link számokban megjelent témák szolgálnak alapjául) különböző képzési területeken. A kurzus idejére a független képzőművészeti tanszék beköltözik az adott intézmény falai közé, az előadásokon és workshopokon kívül egyéb programok adnak alkalmat meghívott képzőművészekkel és más szakemberekkel beszélgetésekre, interaktivitásokra és együttműködésekre.

Az index-link oktatási aktivitásainak előzményei: A link témái A kortárs képzőművészet nyilvánossága című kurzus (2010-11, 2011-12) és A művészet helyszínei előadássorozat (2011-12) alapjául szolgáltak a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány szakán és a Művészeti Karon. A számok összegyűjtött kiadásai a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán érhetők el.

*** Az eddigi link számok beszélgetéseket tartalmaztak a kortárs képzőművészetről nem művészekkel (Menesi Attila), szó esett a kollektív művészi munkáról (Erhardt Miklós), megjelent az ikOn torta-konferencia kerekasztal-beszélgetésének szerkesztett változata (Koronczi Endre). Két szerző is foglalkozott egy témával: hogyan gondolkodnak Budapestről azok a külföldi művészek és művészettörténészek, akik ismerik a várost (Christoph Rauch, Várnagy Tibor)? Szóba került a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának új stratégiája (Beöthy Balázs), a közösségi művészet egyik régi-új képviselőjének aktivitása (Sugár János) és a budapesti romkocsma történelem kaotikus repertóriuma (Somlyódi Nóra). Rendhagyó beszélgetés jelent meg a művészetpedagógia kapcsán (Hemrik László), nagyító alá került Pécs Kulturális Stratégiája (Doboviczki Attila Tamás) és felvetődött az a kérdés is, hogy egyáltalán van-e magyar művészet (Petrányi Zsolt). „Mérlegre dobtuk” a Hunyadi téri piac aktuális helyzetét (Bálint Móni), intézményes vágyképeket közvetítettünk (Mélyi József), megjelentettünk egy több mint két évvel ezelőtti Stúdiós beszélgetést, ami akár ma is készülhetett volna (Keserue Zsolt), és foglalkoztunk a projekt alapon működő művészeti szervezetekkel (Csatlós Judit és Orbán György). Kíváncsiak voltunk a magyar művészeti folyóiratok jelenlegi helyzetére és stratégiáira (Fenyvesi Áron), és elgondolkodtunk provinciális környezetünkön is (Kaszás T Tamás). Választ próbáltunk adni a Na, mi van? kiállítás kérdésére (Menesi Attila és Christoph Rauch) és megkérdeztük a szakma szereplőit a Magyar Pavilon részvételi lehetőségeiről a Velencei Biennálen (index-link szerk.). A kiadványban szereplő kiállítási helyszínekkel közösen szerkesztett lapszámban vendégkönyv bejegyzéseket jelentettünk meg, melyek rendhagyó képet adtak a kortárs képzőművészetről és annak tágabb környezetéről. Részleteket közöltünk a Karba tett kezek című könyvből (Tolvaly Ernővel beszélget Menesi Attila), szóba került az esszenciális-forma Papp Gergely kapcsán (Miltényi Tibor), és diskurzust kezdeményeztünk a történelmi emlékezet reflektálatlanságáról (Simon Kati). Önszerveződő művészekkel stratégiáikról (Bartha Sándor), a pénzzel és piaccal kapcsolatos műveikről pedig szerzőikkel beszélgettünk (Szacsva y Pál). Major Jánosról Buchmüller Évát kérdeztük (Kis Varsó), beszámoltunk a 11. Isztambuli Biennáléról (Erőss Nikolett), megvizsgáltuk a genderkérdés relevanciáját és aktualitását a mai magyar művészeti közegben (Turai Hedvig) és publikáltuk a Tilos Rádió Kortárs Művészeti Pszeudo-teoretikus Megmondó Show-jának adásnapló-töredékét (Horváth Balázs Byron és Sugár János). „Túltárgyaltuk” a gazdasági válságot (Pacsika Rudolf), a Stúdió támogatói bulija kapcsán annak hiányáról (Szalai Borbála), a Balász Béla Stúdió jubileuma kapcsán pedig annak megszűnéséről (Horváth Balázs Byron és Sugár János) szerkesztettünk lapszámokat. Tanulmányt közöltünk magyar művészek VideoBio-iról (Najmányi László), az ideológiai imperatívusz érvényességéről (Birkás Ákos), a művészet és a politika kapcsolatáról bibliográfia kísérlettel jelentkeztünk (Timár Katalin), a kurátorképzésről pedig a szakon hallgató egyetemisták beszélgetését publikáltuk (Képzőművészet-elmélet BA szak, 2. évfolyam). A kortárs képzőművészet nyilvánossága kurzus szabadbölcsészet és kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak esszéiből szerkesztettünk lapszámot (KMNB021101, KTNB011402), téma volt a kiállítás, mint médium budapesti, lipcsei és kolozsvári viszonylatokban (Angel Judit) és a kortárs művészetfogalom meghatározása (Cserjés Katalin). A McLuhan wikisprintről azok szervezői beszélgettek (Kitchen Budapest), a spektakuláris kritikáról képalkotók (Hornyik Sándor), a falusi punk futurizmusról pedig bodrogközi dadaisták nyilatkoztak (Berei Zoltán). A közép-európai művészfogalom alakulásáról a térség aktivistái folytattak diskurzust a finanszírozási rendszerek és nemzetközi intézményi stratégiák kapcsán (Csatlós Judit és Szalai Borbála), a magyarországi teremőr recepciót pedig friss interjúkkal aktualizáltuk (index-link szerk.).

2012-ben aktuális szakmai és kultúrpolitikai kérdések kerültek fókuszba a link mellékletekben, több esetben azok publikálásának veszélyeit is felvállalva. Schneemeier Andrea az angol nyelv képzőművészeti kontextusú szerepéről és használatáról szerkesztett lapszámot, Veszely Beáta Roderick Buchanan skót képzőművésszel beszélgetett történelmi hasonlóságokról. A Liget Galéria bezárásának híre kapcsán az első reakciókat és lehetséges alternatívákat dokumentáltuk, a képzőművészeti képzés hazai fellegvárának belső konfliktusairól pedig Gulyás Márton rekonstrukciós kísérletét publikáltuk. Csoszó Gabriella és KissPál Szabolcs problémákról, érdekekről és együttműködésekről indított párbeszédet, a Sziget fesztiválon megvalósult matrica projektről pedig azok aktivistái szerkesztettek lapszámot: A kortárs képzőművészet oktatásban betöltött szerepéről egy hamarosan alapításra kerülő független képzőművészeti tanszék kapcsán jelentettük meg egy kutatás részleteit, amit Paksi Endre Lehel évzáró világvége fikciója követett. 2013. január-februári lapszámunk aktuális kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozik (Tatai Erzsébet).

képmellékletek:
index_1999: az index 1999 április-májusi lapszáma (no.0)
index_link_2006_2008: az index-link 2+2 színes korszaka, 2006-2008
index_link_2013_1: az index-link 2013. január-februári címlapja

linkek:
http://katalizatordij2010.blog.hu/2013/01/19/index-kiadvany
http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=681
http://www.nol.hu/archivum/archiv-441711