Az ELTE filmszakos diákjai döbbenten állnak a kormány frissen kiadott tervezete előtt, amelyben nem szerepel a szabad bölcsészet alapszakon a filmelmélet specializáció. Az ELTÉ-n folyó képzés megszüntetése rengeteg diákot érintene. A film szakirány az egyik legkeresettebb szakirány és minor a szabad bölcsészet alapszakon belül, ahova minden évben többszörös túljelentkezés van és szinte csak kiváló eredménnyel lehet bekerülni.
Mivel hallgatóink nagy része el tud helyezkedni a szakmában, a túltermelés vádja nem helytálló. Sok ismert és eredményes magyar filmrendező az idén 21. évfolyamába lépett filmszakon kezdte tanulmányait, többek közt Reisz Gábor, Kocsis Ágnes, Rév Marcell, akik fesztiválsikereikkel később a magyar filmipar hírét növelték. A fenti alkotók olyan filmek létrehozásában vettek részt, mint a Van valami, a Pál Adrienn, vagy a Fehér Isten. Többek között ezek az alkotások sok évtizednyi pangás után újra fejlődésnek indították a magyar film ügyét. Ez ahhoz a tendenciához is hozzájárul, hogy külföldi produkciók Magyarországot választják a filmgyártások helyszínéül.
Igaz ugyan, hogy Budapesten még két másik egyetem szabad bölcsészet szakán van filmelmélet-filmtörténet szakirány, de filmtudomány mester-, illetve doktori képzés az egész országban csak az ELTÉ-n van.
Ezért éppen az ELTE filmes alapképzését megszüntetni a legnagyobb meggondolatlanságnak tűnik.
A filmszakon már nem csak elméleti képzés folyik, hanem gyakorlati is a frissen átadott Média Műhelyben, amit az SZFE-n és a BKF-en kívül csak más szakképzésekben érnék el a hallgatók.
Az elméleti kutatásban is az élen járunk, az idei OTDK vizuális kultúra szekcióban való első helyezett szintén ennek a szaknak a hallgatója.
Főállású oktatói gárdánk pedig magáért beszél: Kovács András Bálint, Gelencsér Gábor, Hirsch Tibor, Pápai Zsolt, Margitházi Beja, Salamon András, Strausz László, Szalay Károly, Vajdovich Györgyi, Varga Balázs, Vincze Teréz.
Egy ilyen szak megszüntetése teljességgel irracionális és elfogadhatatlan.”