2010-ben hatalomra jutott Fidesz-kormány politikája 1. az etnikai alapon meghatározott „nemzetegyesítés”, 2. a „centrális erőtér”, 3. az elitváltás, 4. az erőpolitika és 5. a „forradalmi helyzet” pillérein nyugszik. Mindez több mint retorika: ezekre a pillérekre épülnek az Orbán-kormány szakpolitikái, így kultúrpolitikája is.
1. A kormány csaknem minden fontosabb üzenete az etnikai alapú „nemzetegyesítés” gondolatán alapszik, amely szimbolikusan és valóságosan egyaránt értendő. Ez a politika egyaránt szemben áll az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel, a kommunista rendszer örökségével és globalizáció erőivel. Azt sugallja, hogy mindezekkel szemben egyetlen végvárunk van, a nemzet. Amint azt Orbán Viktor már 2009-es kötcsei beszédében kifejtette, a kormányzás célja – kisbetűvel, két szóban írva – “magyar ország”, amely a létezés magyar minőségét jelenti. Eszerint a magyaroknak sajátos látásmódjuk van, ahogyan leírják, megértik a világot. Ezt a kulturális minőséget kell a kormányzatnak megőriznie. A kormányzás célja közjogi értelemben: “Magyarország vezetése”, tartalmilag azonban annak biztosítása, hogy az ország “magyar ország” maradjon.1 A kormányzás feladata tehát a „nemzeti öncélúság” biztosítása. Ennek fogalmát azonban a kormányfő határozza meg.
MMA countdown – Free Artists welcomes the resigned MMA-members!
TRANSZPARENCIÁT!