Néhány héttel ezelőtt kortárs művészekből, művészettörténészekből, kurátorokból, diákokból és a kortárs képzőművészet iránt érdeklődő civilekből álló csoport vonult be a Lágymányosi híd mellett magasodó Művészetek Palotájába, és foglalta el az épületben található Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum félemeleti lépcsőjét. A tiltakozók tizenkét napig tartották megszállás alatt az épületrészt, szakmaiságot és átláthatóságot követelve a kulturális szférát érintő politikai döntésekben. A szféra tagjait tavaly decemberben, a Műcsarnok tulajdoni jogát a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) átadni szándékozó kormánytervezet késztette arra, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet egyre kilátástalanabb helyzetükre (erről bővebben itt és itt). Ezek sorát bővítette az occupy mozgalmak mintáját követő múzeumfoglalás is, amelynek apropóját a Ludwig Múzeum igazgatói posztjára kiírt pályázat adta.
A múzeum előző igazgatójának, Bencsik Barnabásnak február 28-án járt le az ötéves megbízatása, amelyet az intézmény fenntartásáért felelős állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nem kívánt meghosszabbítani. A minisztérium március elsején írta ki az igazgatói posztra vonatkozó pályázatot, a pályáztatási eljárás lezárultáig, május 12-éig pedig a gazdasági igazgatót bízta meg az intézmény vezetésével. Bencsik Barnabás mellett a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága főigazgatója, Fabényi Júlia jelentkezett a posztra. A pályázók április 19-én egy, a minisztérium által delegált szakmai zsűri előtt ismertethették jövőbeli terveiket. A zsűri a meghallgatás alapján, valamint a benyújtott pályázatok szakmai szempontok szerint történő értékelését követően Fabényi Júliát ajánlotta az EMMI miniszterének, Balog Zoltánnak a vezetői posztra. Balog a zsűri döntését figyelembe véve, attól függetlenül a kijelölt határidőig dönthetett a leendő múzeumigazgató személyéről.