Gát Anna / HVG
Erőss Nikolett: A saját megítélésemet tudom csak megosztani: semmi jóra nem számíthatunk. Egy marginalizálódó, nemzeti lózungokat hangoztató, fájdalmasan középszerű műveket egymás mellé soroló, a konzervatív kultúrpolitikát kiszolgáló kiállítóhely lesz a Műcsarnok, ha a ma ismerhető kirekesztő elképzelések valóra válnak.
Fenyvesi Áron: Még legrosszabb álmaimban sem merem elképzelni, hogy milyen károkat fog okozni a Magyar Művészeti Akadémia által fémjelzett időszak a magyar kortárs képzőművészetnek. Körülbelül ahhoz tudnám hasonlítani, mintha éppen most hintenék fel sóval a Műcsarnok alapjait.
Amennyiben nem enged fantazmagóriáiból a jelenleg rendkívül arrogáns kultúrpolitika, sokunk, több generáció számára szűnik meg egy olyan intézmény, amely eddig referenciapontként szolgált. Ez a politikai aktus számomra felér egy közösség-elleni bűntettel! Nem tudom, a kulturális ügyek döntéshozóinak maradt-e még egyáltalán józan esze? Én erősen kételkedem.
Fehér Dávid: Intézményeket gyorsan le lehet bontani, ám az újjáépítéshez hosszú, következetes munka és rengeteg idő szükséges. A jelenlegi döntés tehát beláthatatlan, tragikus következményekkel járhat. A szinte láthatatlan, periférikus hazai művészeti szcéna egy nemzetközi sztenderdeknek megfelelően működő kunsthalle nélkül végképp lekerülhet a művészetvilág térképéről.
(kiemelések: nemma)