MMA rövid történet

1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kosáry Domokos indítványára, az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi-, és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet. (A 2013. évi költségvetésről szóló törvény működése biztosítására éves szinten 12 millió forintot irányoz elő.)

Ugyanebben az évben 1992. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján alapította meg a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) 22 magyar, bevallottan jobboldali orientációjú művész. A rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok száma összesen kb. 150 fő. Az MMA a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek közös fóruma. (A 2013. évi költségvetésről szóló törvény működése biztosítására éves szinten 2,4 milliárd (!) forintot irányoz elő.)

A ⅔-os FIDESZ többségű magyar Országgyűlés által 2011-ben megszavazott új alkotmány[1]  (Magyarország Alaptörvénye) az MMA-t külön nevesítette és közhasznú testület rangjára emelte, amely szándékai szerint egyedüli szervezetként a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képzőművészettel, az iparművészettel, a tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel – továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.

Az MMA aktuális elnöke egy 2012. novemberi interjúban (Fekete György, index.hu)* az akadémiai tagság három feltételét a következőképpen fogalmazta meg:  beérett, társadalmilag és művészileg elismert életmű, átlagon felüli közéleti érdeklődés, egyértelmű nemzeti elkötelezettség. Ez utóbbi feltétel megfogalmazásával egyértelművé tette az MMA az általa követendő irányvonal ideológiai elkötelezettségét a politika nemzeti oldala iránt, amelyet eddigi tevékenységében is demonstrált, és amelyet az eddigi nyilatkozatok fényében felvállaltan kirekesztő módon értelmez.

A fentiek alapján az MMA nem tekinthető független kulturális szervezetnek, a kormány felkérésére, valamint a tagsága kezdeményezésére művészeti, illetve – feladatai ellátásához kapcsolódóan – társadalmi és gazdasági kérdésekben is véleményt szándékozik nyilvánítani. El kívánja látni a művészeti élet képviseletét a közéletben, valamint mindazon testületekben, amelyekre jogszabály kötelezi, illetve amelyek részvételére kormányzati, vagy egyéb országos hatáskörű állami szerv felkéri. 2013 októberéig kormányzati felkérésre átvizsgálja a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alapítvány, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális-, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásait.

A magyar kormány ennek a magán alapítású szervezetnek az elnökét olyan jogi státuszba emeli, amely a Magyar Tudományos Akadémia elnöki pozíciójával egyenrangú, mind javadalmazási-, mind jogi értelemben. Minden előzetes szakmai egyeztetés nélkül olyan mandátumot ad, és olyan jogosítványokat delegál az MMA-hoz,  amellyel a kultúra teljes területét egyetlen, függetlennek nem tekinthető szervezet befolyása, és ellenőrzése alá vonja. Ez visszafordíthatatlan, káros folyamatokat indíthat el a magyar kultúra és a magyarországi kortárs képzőművészet területén.